1. Népesség
– kb. 2 millió fő: Károly Róbert idején (tatárjárás miatt)
– 1500-as évek eleje: 4 millió
– 1348. nagy pestisjárvány ® természetes szaporodás csökken (más járványok is!)
– lakosság 80%-a magyar
– Erdélybe román betelepedők ® elmagyarosodnak
2. Tudatos városiasodás
– Károly Róbert támogatja
– privilégiuma: saját önkormányzat; önálló jogrendszer; csak királynak adózik ® szabad királyi város
– bányaváros: ipari központ; arany, ezüst (Felvidék, Erdély)
– kereskedőváros: heti piacokból él
– mezőváros: átmenet falu és város között; kisebb helyi központ (Alföld;
Duna-Tisza-köze). Nem az uralkodótól, hanem a nagybirtokostól függ. Részleges önállóság; egy összegben adózik az egész város
3. Mezőgazdaság
– két-, háromnyomásos földművelés
– rideg állattartás
– halászat
– önellátó gazdaság helyett paraszti árugazdálkodás
4. Kereskedelem
– No., Ita. kiszolgálása a kivitel 3/4-ét képezi (bányatermékek, bor, élő állatok)
– import: fém, szövetek, fényűzési cikkek
– textilipar nagyon elmaradott Mo-n, pedig a korszakban Európában a legjelentősebb ágazat
– kereskedelemben kedvezőtlen feltételek (ráutaltság; nagy kereskedelmi útvonalak hiánya)
5. Társadalom
– nagybirtokos arisztokrácia: földesúri osztály felső rétege
– fegyveres erő
– nem törekszik egyeduralomra
– városi ligák: város lakói jogainak érvényesítése
– kis-, közép-, köznemesség: nemesi megye (13. sz. óta egységes)
megyei közgyűlések: irányító szerep; követek ogy-re
– rend: azonos jogállással rendelkező társadalmi réteg
– jobbágyság jogilag egységessé válik
– 1397.: szabad költözködés (Zsigmond) ® földesurak nehezítik
– jobbágyterhek egységesek ® nem éri meg költözködni
– kereskedők: városban vezető szerep (főleg németek; erdélyi, felvidéki szász városok)
– céhek kézművesei: városi középréteg (céhipart ingatlanhoz kötik)
– város elzárkózik az aktív politikától
Parasztság gazdasági átrétegződése (14. sz.)
– gazdagparaszti réteg: Dunántúl; ÉNy-Mo.
– elzselléresedés: jobbágyföldek elvesztése v. csak töredéke marad meg
3 rend:
– arisztokrácia
– köznemesség
– papság