Az Árpád-kor – Feudális hatalom megszilárdítása

1. I. (Szent) László (1077-1095)

–     kemény törvényei a központi hatalom megerősítését, a magántulajdon védelmét és az egyház szerepének erősítését szolgálják ® feudális viszonyok megszilárdulása

–     nagycsaládi közös gazdálkodás helyett az egyéni jószágtulajdon bevezetése ® széles rétegek válnak földönfutóvá

–     egy tyúk értékénél nagyobb lopás ® halálbüntetés

–     részletesen szabályozza az egyházi ünnepeket, templomba járást, keresztény házasságot

–     adományok az egyháznak

–     pápaság és császárság közti invesztitúra-harcot használja ki hódító tervei megvalósítására ® Szlavónia, Horvátország, Bosznia elfoglalása

–     csak lánya van; unokaöccsei Álmos és Kálmán. Kálmán örökli a trónt; Álmost és fiát, a későbbi II. Bélát megvakíttatja

2. Könyves Kálmán (1095-1116)

–     rendkívüli műveltség

–     keresztes hadjáratok ® átvonuló katonák fosztogatnak

–     gazdasági életben biztos termelés ® enyhébb törvények

–     tolvajlás már nem jár halálbüntetéssel

–     jó viszonyt tart fenn a pápasággal; lemond invesztitúra-jogról (magas egyházi méltóságok kinevezése)

–     boszorkányüldözés elítélése

–     Dalmáciát az országhoz csatolja

–     birtoköröklés rendje: apáról fiúra v. fiútestvérre

–     meghal ® sorozatos trónviszályok ® bizánci hatalmi törekvések felerősödnek

3. III. Béla (1172-1196)

–     Bizánc befolyása megszűnik

–     visszafoglalja Bizánctól Horvátországot, Dalmáciát

–     uralkodása alatt kezdenek kifejlődni az áru- és pénzgazdálkodás elemei; királyi kancellári önállósul

–     királyi kancellária megszervezése; írásbeliség megjelenése

–     kora feudális állam fénykora uralkodása alatt