Angol polgári forradalom

1. Előzmények

–     16. sz-i nagy változások ® tőkés polgárság kialakul

–     1509-1547.: VIII. Henrik. Támasz: központi hivatalszervezet

–     anglikán egyház létrehozása: kálvini egyház lényege katolikus szertartással ® egyház elszakítása Rómától

–     egyházi vagyon elkobzása, felosztása

–     1558-1603.: I. Erzsébet ® abszolutizmus kiterjesztése

–     gazdasági fejlődés: posztóipar világelső; vasipar, kőszénbányászat; manufaktúrák; világkereskedelem; hajózás (Drake admirális)

–     mezőgazdaság tőkés átalakulása: önellátó helyett piacra termelő gazdaságok; jobbágy helyett fizetett munkaerő (bérmunkás)

tőkés fejlődés kezdetei állami támogatással

–     nincs nagy hivatalszervezet és állandó zsoldoshadsereg ® kevesebb adót szed

Társadalom

tőkés mezőgazdasági vállalkozók

gentry: tőkés gazdaságba bekapcsolódó nemesek

–     yeomenek: meggazdagodott parasztréteg

–     kereskedelmi és ipari burzsoázia

–     bekerítés ® parasztot megfosztják életfeltételeitől ® bérmunkások

–     véres törvények: szökés megakadályozására

2. Eredmények

–     17. sz. eleje: Anglia vezető nagyhatalom

–     manufaktúra; bedolgozásos rendszer

–     parasztréteg megszűnik; parasztság többsége kisbérlő v. bérmunkás

–     nemesség áttér árutermelésre

3. Abszolutizmus

–     I. Jakab a trónra ® anglikán államegyházra támaszkodva abszolutizmusra tör

–     polgárság, új nemesség megnőtt hatáskörű parlamentre támaszkodik

–     Jakab és fia, I. Károly követeléseit a parlament megtagadja ® 1629-től a király nem hív össze parlamentet; önkényuralmat gyakorol

–     angol tőkés gazdaság igényei ®¬ Stuart-királyok abszolutista uralkodási módszerei

–     16. sz. második fele: tengeri kereskedelem fejlődése, manufaktúrák egyre nagyobb száma megnöveli a polgárság erejét és politikai súlyát

4. Skócia

–     Skócia gazdaságilag elmaradottabb

–     I. Károly meg akarja szüntetni a skót egyház önállóságát ® skótok fegyvert fognak hitük és önállóságuk védelmében


5. Rövid, hosszú parlament

–     háború költségeinek fedezése érdekében I. Károly 1640-ben összehívja a parlamentet

–     parlament önkényuralom megszüntetését követeli tőle ® 3 hét múlva feloszlatja (rövid parlament)

–     növekvő forradalmi elégedetlenség ® 1640 őszén I. Károly újra összehívja a parlamentet (1640-53, hosszú parlament)

–     I. Károly beleegyezik legfőbb tanácsadóinak letartóztatásába és kivégzésébe

6  Polgárháború kirobbanása

–     gavallérok: királyhoz hű nemesek

–     kerekfejűek: parlament hívei

–     király le akarja tartóztatni ellenzék vezetőit ® kudarcot vall

–     1642. jan. 10.: I. Károly északra utazik ® polgárháború kezdetét veszi

7. Támaszok

–     parlament: iparilag fejlett D-i, DK-i országrészek; virágzó városok; hajóhad

–     király: kevésbé fejlett Ny-i, É-i területek nemessége; anglikán államegyház; felesége révén némi francia támogatás

8. Vallás

–     király: anglikán államegyház (célzatos prédikációk)

–     abszolutizmus ellenfelei: kálvini reformáció átalakítása saját követeléseinek megfelelően – puritanizmus

–     angol polgárság mozgalmait vallási formában fejezi ki: puritanizmus

–     puritánok követelései: teljes személyi és vagyonbiztonság; katolikus külsőségek eltávolítása; egyházvezetés ne arisztokrata püspökök, hanem választott testületek kezébe kerüljön

–     puritanizmus összefogja a feudális abszolutizmussal szembekerülő, de ellentétes érdekű társadalmi rétegeket

9. Oliver Cromwell independens „új nemzeti hadserege”

–     mély vallásos hit

–     „Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!”

–     kezdetben sikertelenségek, majd fényes győzelmek a királyi seregek felett (Marston Moor, Nasbey, Preston)

–     király is fogságba esik

10. Győzelmek ® győztesek közti ellentétek kiéleződése

–     presbiteriánusok (abszolutizmust ellenző nagypolgári, nagybirtokosi rétegek): háború lezárása, királlyal békekötés

–     independensek (polgárság, gentry középrétegei): nem akarnak megalkuvást

–     levellerek (kistulajdonosok): mindenkinek egyenlő jogok

–     diggerek (földnélküliek): kommunisztikus törekvések


11. Csonka parlament

–     parlament fel akarja számolni Cromwell seregét ® 1649. dec. 2.: Cromwell levellerekkel összefogva bevonul Londonba

–     „csonka parlament”: dragonyosok segítségével eltávolítja presbiteriánusokat

–     felsőházat feloszlatják

–     I. Károlyt kivégzik

–     1649.: Anglia köztársaság

12. Cromwell intézkedései

–     levellerek mozgalmát felszámolja ® köztársaság támogatóinak száma csökken

–     Anglia, Írország, Skócia erőszakos egyesítése ® Nagy-Britannia

–     1651. hajózási tv.: Angliába árut angol v. előállító ország hajója hozhat. Cél: holland kereskedelem meggyöngítése

–     1653-58.: Lord Protector ® katonai diktatúra

–     1658.: meghal

13. Restauráció

–     Cromwell meghal ® katonai diktatúra rendszere tömegbázis híján összeomlik

–     parasztok, kézművesek több jogot követelnek ® gazdag polgárok, kereskedő nemesek kénytelenek beleegyezni, hogy újra király álljon Anglia élére

–     1660.: I. Károly fiát II. Károly néven királlyá koronázzák. Feltétel: amnesztia, vallásszabadság, háború alatt szerzett földek legitimitása

14. Dicsőséges forradalom

–     II. Károly és fia, II. Jakab is abszolutizmusra tör; parlamentet ki akarják kapcsolni a vezetésből ® parlament Orániai Vilmost (Hollandia kormányzója, Jakab veje) hívja meg a trónra

–     1688.: Vilmos seregével partra száll Angliában

–     II. Jakab Fro-ba menekül ® vér nélküli hatalomátvétel

15. Jognyilatkozat (1689)

–     Anglia alkotmányos királyság

–     törvényhozás választott parlament joga

–     hadsereg, pénzügyek: parlament hatásköre

–     kormány tagjai, elnöke: király nevezi ki a szabad választások során többséghez jutott párt soraiból; parlamentnek tartoznak felelősséggel

–     parlamenttől, királytól független bíróságok

16. Angol polgári forradalom jelentősége

–     feudalizmus, feudális abszolutizmus utolsó maradványainak eltűnésével elhárultak az akadályok a tőkés fejlődés elől

–     megindulhat a gazdasági fejlődés és ezáltal az életkörülmények és a társadalom változása

–     létrejön a tőkés gazdaságnak megfelelő polgári társadalom és állam, melyben polgárok és földbirtokosok teljes személyi és vagyonbiztonságot élveznek, de amelyben a társadalom szegényebb rétegei nem tudják elismertetni jogaikat