A kommunizmus építésének kezdete

–          1949 új alkotmány a 36-os szovjet alkotmány mintájára

–          szabadságot hirdet, egypártrendszert valósít meg

–          1949-53 koncepciós perek indulnak

–          két fajta: pártonkívüliek és „belső ellenségek” ellen

–          1949 Rajk László pere, majd kivégzése

–          iparosítás: a nehézipar egyoldalú fejlesztése

–          elsősorban katonai célok: Sztálin szerint a 3. világháború nem elkerülhető

–          termelés alapja az emberi munka extenzív, korlátlan kihasználása

–          társadalmi következmények: munkaerőhiány, százezrek költöznek városokba

–          életszínvonal fokozatosan csökken, kb. 20%-kal

–          zsarnokság egyre élesebben nyilvánul meg

–          békekölcsön-jegyzés: dolgozóknak gyakorlatilag kötelező

–          társadalmi élet megszervezése

–          régi himnusz, zászló eltörlése

–          eredmények: külsőségekben imponálóak

–          hatalmas városok, közlekedés fejlesztése

–          a parasztság helyzete romlik

–          gyors kollektivizálás

–          kulákok (módos parasztok) elleni fellépés – kitelepítések, kínzás, börtön

–          beszolgáltatások rendszere

–          nagybirtokok szétzúzása, életképtelen kisbirtokok maradnak

–          Sztálin halálával (1953. június 12.) a diktatúra elbizonytalanodik

–          Sztálin kiirtotta lehetséges vetélytársait

Nagy Imre első miniszterelnöksége

–          MDP vezetőit Moszkvába hívják

–          sztálinizmus hibáit bírálják

–          teendők: törvénytelenségek megszüntetése, mezőgazdaság és könnyűipar fejlesztése

–          Rákosiék önkritikát gyakorolnak

–          munkatáborok megszűntetése, Rajk László és társai rehabilitációja

–          1954 MDP-kongresszus: „mérsékelt” második ötéves terv elfogadása

–          kollektív vezetés szükségessége Rákosi személyi kultusza ellen

–          okt. Hazafias Népfront megalakulása Rákosi ellen

–          1955 Rákosi felülkerekedik a szovjet politika változásának hatására

–          Nagy Imrét kizárják a pártból, lemondatják

–          új miniszterelnök Hegedűs András

A forradalom közvetlen előzményei

–          1954 Petőfi-kör létrejötte, bírálják a sztálinizmust

–          SZKP 20. kongresszusán Hruscsov beszéde Sztálin (nem a rendszer) bűneiről

–          következmény: látszatreformok, látszólagos változások

–          1956 Rajk László újratemetése

–          belpolitikai feszültség alakul ki, erősödik a rendszer bírálata

–          1955 osztrák államszerződés

–          a szovjetek kivonulnak Ausztriából, feltétel: Ausztria örökös semlegessége

A forradalom és szabadságharc főbb eseményei

–          okt. 22. a MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) 16 pontja

–          Nagy Imre legyen a kormányfő

–          szovjet csapatok vonuljanak ki

–          új pártvezetés

–          Rákosi felelősségre vonása

–          gazdasági reformok (beszolgáltatások eltörlése)

–          koncepciós perek felülvizsgálata

–          polgári szabadságjogok (sajtószabadság, gyülekezési szabadság)

–          választójogi reform – cél a többpártrendszer

–          okt. 23. tüntetés a Petőfi-szobornál, majd a Bem-téren

–          forradalom szimbóluma a lyukas zászló

–          parlament, majd a rádió elé vonulnak – az első tűzharc

–          éjjel Nagy Imrét miniszterelnökké választják

–          forradalmi bizottságok, munkástanácsok alakulnak; általános sztrájk

–          okt. 25. ÁVH-sok a parlament előtti békés tüntetők közé lőnek

–          okt. 26. a mosonmagyaróvári sortűz

–          okt. 28. tűzszünet, szovjetek elhagyják az országot

–          november eleje: a varsói szerződésből való kilépés

–          az ország függetlenségét 4 nagyhatalomtól kérjük elismertetni

–          koalíciós kormány alakul Nagy Imre vezetésével

A forradalom bukása

–          az USA és a Szovjetunió alkut köt a szuezi válság megoldására

–          az USA nem tekinti szövetségesnek a kelet-európai népeket

–          a Szovjetunió szabad kezet kap

–          szovjet-magyar tanácskozás Ungváron

–          Kádár János és Münnich Ferenc (MSZMP) a szovjetekkel tárgyalnak

–          november 4. a szovjet hadsereg támadása

–          súlyos utcai harcok, majd a túlerő győz

–          Szolnokon megalakul a Kádár-kormány

–          menekültáradat indul nyugat felé – sok tudós, értelmiségi

–          megtorlás

–          statárium felállítása decemberben