Kategória: Nyelvtan érettségi tételek

A nyelvtan érettségi tételek a nyelvtani ismeretek elmélyítését és gyakorlását támogatják. A diákok áttekinthetik a nyelvtani szerkezeteket, a helyesírást és a fogalmazási képességeket. A nyelvtan érettségi tételekkel a diákok kibővíthetik nyelvi készségeiket és magabiztosan megállhatnak a nyelvi vizsgán.

Mai nyelvhasználataink jelenségei

1., A szavak tekintetében a mai modern nyelv korszerűsödésének eszköze a szóösszetételek (bankkölcsön, számítógép), szóképzés (megmásít, szerkesztőség), a szórövidülés (labor, fagyi, csoki), mozaikszavak pl.pártok neve és idegen szavak átvételével (progresszív, alternatív)….

A nyelvújítás korszaka, Kazinczy törekvései

1., A felvilágosodás következményeként Magyarországon a XVIII. szd. végén indult meg a magyar nyelv köznyelvvé válása. Bessenyei György a Bécsben élő testőr-író szembeszáll a latin nyelv egyeduralmával. Akadémia létrehozását sürgeti a…

Nyelvtörténet a honfoglalástól a XVI. szd.-ig

A honfoglalás idején már hoztuk magunkkal a népvándorlás korából a finnugor eredetű szavakat. Névmások: te, ő mi Számnevek: egy, hét, három Testrészek nevei: agy, fej, fül, száj, fog, szív, epe, vér…

A szöveg szerepe az élőbeszédben és az írásban

A szöveg szó 1835-ben fordult elő először a magyar-német zsebszótárban. Kazinczy idején keletkezett, nyelvújítási származékszó. Az előbeszédet közleménynek is nevezzük (kommunikáció). A kommunikáció menete a gondolat megfogalmazójától, vagy a feladótól megy…

A tudományos és a publicisztikai stílus

1., A tudomány a bennünket körülvevő világ jelenségeit, törvényszerűségét írja le és magyarázza. Mondataink szerkezete bármilyen lehet, de jobbára egyszerű mondatok és alárendelő összetett mondatok. Közülük a következtető és a magyarázó…

A tudományos vagy szakmai stílus

A tudomány a bennünket körülvevő világ jelenségeit, törvényszerűségét írja le és magyarázza. Mondataink szerkezete bármilyen lehet, de jobbára egyszerű mondatok és alárendelő összetett mondatok. Közülük a következtető és a magyarázó mondatok…

Az összetett mondat

Az alárendelő összetett mondatok tagmondatai nem egyenrangúak. A mellékmondat a főmondatnak alá van rendelve, valamelyik mondatrészét fejezi ki mellékmondat formájában. A főmondatból hiányzik egy mondatrész, arra kérdezünk rá a mondatrészének megfelelő…

Egyéb szófajok

Nem mondatrész értékűek, ezeket nem elemezzük, és a mondat értelmét valamilyen irányban módosítják. 1., Névelő: a névszók előtt állnak, azokat pontosabbá teszik. lehet:    – határozott (a, az) – határozatlan (egy)…

A szóösszetétel

A szóösszetétel: a képzés után a leggyakoribb szóalkotási mód. Két meglévő szót úgy illesztünk össze, hogy egy új jelentéssel bíró szó legyen. Az új szó jelentése nem azonos a két szó…

Helyesírásunk alapelvei

1., A hagyomány elve szerint írjuk az ly-os és a j-s szavakat. Ugyanúgy írjuk régies családnevekben is. Pl.: cz,y,th,ts,ch,w,tz,x,ky,gh Az eszköz vagy társhatározó ragjával leírom a nevet a hagyomány szerint, és…

A mássalhangzók együtthangzásának esetei

A szavak néha torlódnak, vagyis több mássalhangzó kerül egymás mellé. Ezeket nem mindig tudjuk írásban jelölni. Teljes hasonulás: a., A mássalhangzóra végződő főnév, -val, -vel ragos alakjánál a „v” kiesik, és…

A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai

Az emberi beszéd a kutatók szerint kb. 30000 évvel ezelőtt kezdődött. A tagolt beszéd már megfelelt a mai közlési rendszereknek. Csak következtetni tudunk arra, hogy létezett e valamilyen közös ősnyelv. Ma…