Kategória: Nyelvtan érettségi tételek

A szókészlet nagysága és rétegei

1., A szavak a beszélt nyelvnek, illetve az írott mondatnak az alkotóelemei. A világos gondolatközléshez ismernünk kell a helyes szórendet, a szótő és a toldalékok kapcsolódásait, a nyelvtani rendszert. 2., A…

Mai nyelvhasználataink jelenségei

1., A szavak tekintetében a mai modern nyelv korszerűsödésének eszköze a szóösszetételek (bankkölcsön, számítógép), szóképzés (megmásít, szerkesztőség), a szórövidülés (labor, fagyi, csoki), mozaikszavak pl.pártok neve és idegen szavak átvételével (progresszív, alternatív)….

Nyelvtörténet a honfoglalástól a XVI. szd.-ig

A honfoglalás idején már hoztuk magunkkal a népvándorlás korából a finnugor eredetű szavakat. Névmások: te, ő mi Számnevek: egy, hét, három Testrészek nevei: agy, fej, fül, száj, fog, szív, epe, vér…

A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai

Az emberi beszéd a kutatók szerint kb. 30000 évvel ezelőtt kezdődött. A tagolt beszéd már megfelelt a mai közlési rendszereknek. Csak következtetni tudunk arra, hogy létezett e valamilyen közös ősnyelv. Ma…

A szöveg szerepe az élőbeszédben és az írásban

A szöveg szó 1835-ben fordult elő először a magyar-német zsebszótárban. Kazinczy idején keletkezett, nyelvújítási származékszó. Az előbeszédet közleménynek is nevezzük (kommunikáció). A kommunikáció menete a gondolat megfogalmazójától, vagy a feladótól megy…

A tudományos és a publicisztikai stílus

1., A tudomány a bennünket körülvevő világ jelenségeit, törvényszerűségét írja le és magyarázza. Mondataink szerkezete bármilyen lehet, de jobbára egyszerű mondatok és alárendelő összetett mondatok. Közülük a következtető és a magyarázó…

A tudományos vagy szakmai stílus

A tudomány a bennünket körülvevő világ jelenségeit, törvényszerűségét írja le és magyarázza. Mondataink szerkezete bármilyen lehet, de jobbára egyszerű mondatok és alárendelő összetett mondatok. Közülük a következtető és a magyarázó mondatok…

A stílus

A stílus eredeti jelentése: íróeszköz. Mai jelentése: gondolataink, érzéseink, szándékaink nyelvi eszközökkel való kifejezési módja. Minden ember (műveltségtől, szókincsétől, egyéniségétől, pillanatnyi hangulatától, lelkiállapotától függően) másképpen használja fel a nyelvi eszközöket, tehát…

Az összetett mondat

Az alárendelő összetett mondatok tagmondatai nem egyenrangúak. A mellékmondat a főmondatnak alá van rendelve, valamelyik mondatrészét fejezi ki mellékmondat formájában. A főmondatból hiányzik egy mondatrész, arra kérdezünk rá a mondatrészének megfelelő…

Az egyszerű mondat

A beszéd és az írás legkisebb összefüggő egysége. A mondat kifejezi a beszélő szándékát, érzelmét, mondanivalójának  egy részét. 1., A beszélő szándéka szerint lehet: a., kijelentő  mondat: Egyszerű  közlést,  nyugodt  hangú …

Egyéb szófajok

Nem mondatrész értékűek, ezeket nem elemezzük, és a mondat értelmét valamilyen irányban módosítják. 1., Névelő: a névszók előtt állnak, azokat pontosabbá teszik. lehet:    – határozott (a, az) – határozatlan (egy)…

A névszók és az igenevek

Az igék kapcsolata az igenevekkel Az igék és a névszók közt átmenetet képeznek az igenevek. Igéből szóképzéssel alkotjuk őket. Fajtái:     főnévi igenév (beszélni, aludni, fáradozni), melléknévi igenév       – folyamatos…