Kategória: Nyelvtan érettségi tételek

Szófajok rendszere, ige

A szó a nyelvnek az a legkisebb egysége, amelynek meghatározott hangalakja és meghatározott jelentése van. A hangalak az a betűsor, ami a jelentést felidézi bennünk. A szófajok kialakulása A későbbi fejlődés…

Szóképzés

A leggyakoribb szóalkotási mód a szóképzés. Egy meglévő szóból képző segítségével új jelentéssel bíró szót alkotunk. A képzett szó jelentésváltozata különböző mértékű lehet. (Egészen mást jelent: asztal-asztalos, vad-vadász, vet-vetés). Minél kisebb…

A szóösszetétel

A szóösszetétel: a képzés után a leggyakoribb szóalkotási mód. Két meglévő szót úgy illesztünk össze, hogy egy új jelentéssel bíró szó legyen. Az új szó jelentése nem azonos a két szó…

A szóelemek

A szótő a szó elsődleges jelentőségét hordozza. A szótő lehet egyszerű szó (alszik, asztal, kályha), vagy összetett (székláb, kulcstartó, szemüveg). Az összetett szó részekre bontható. Előtagra és utótagra. Mindkettő külön is…

Helyesírásunk alapelvei

1., A hagyomány elve szerint írjuk az ly-os és a j-s szavakat. Ugyanúgy írjuk régies családnevekben is. Pl.: cz,y,th,ts,ch,w,tz,x,ky,gh Az eszköz vagy társhatározó ragjával leírom a nevet a hagyomány szerint, és…

Jelentéstan

A szó beszédünk és írásunk legkisebb értelmes része. Hangokból és betűkből épül fel, és toldalék segítségével mondatokat alkot. A szónak két eleme van: – hangalak – jelentés Hangalak: az a betűsor …

A mássalhangzók együtthangzásának esetei

A szavak néha torlódnak, vagyis több mássalhangzó kerül egymás mellé. Ezeket nem mindig tudjuk írásban jelölni. Teljes hasonulás: a., A mássalhangzóra végződő főnév, -val, -vel ragos alakjánál a „v” kiesik, és…

Hangtan

A hang keletkezése: A tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a két hangszalagot, majd a szájüregbe kerül a hangképző szerveinkhez és onnan a szájüregen vagy az orrüregen távozik. A hangképző szervek: garat, hangszalagok,…

A nyelvújítás korszaka, Kazinczy törekvései

1., A felvilágosodás következményeként Magyarországon a XVIII. szd. végén indult meg a magyar nyelv köznyelvvé válása. Bessenyei György a Bécsben élő testőr-író szembeszáll a latin nyelv egyeduralmával. Akadémia létrehozását sürgeti a…

Metakommunikatív eszközök

Kommunikáció: hírközlés. Gondolatok cseréje valamilyen jelrendszer alapján. Ez a csere lehet: – nyelvi jel: írás (betűk, szavak, szószerkezetek, mondatok); lehet egy betűnek is közlésértéke (á,ú), amelyek indulatokat, érzelmeket fejeznek ki. –…

Tömegkommunikáció és nyelvhasználat

Kommunikáció:tájékoztatást, közlést, információk cseréjét jelenti. Célja: –   tájékoztató szerep: a feladó valamit közölni akar a címzettel, valamiről tájékoztatni akarja. –   kifejező szerep: a feladó érzelmeit, hangulatát, érzéseit kívánja közölni. –   felhívó…

A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése

Szinkrón:nyelv egy állapotát mutatja be egy időben egy helyen leíró szempontú, mindenkori jelent jellemzi/hangrendszer, szófaj/ Diakrón:A szinkrónok egymásra vetülése, történeti szempontú változás Nyelvi változás: • a nyelv folyamatosan változik kivétel a…