Kategória: Nyelvtan érettségi tételek
A nyelvtan érettségi tételek a nyelvtani ismeretek elmélyítését és gyakorlását támogatják. A diákok áttekinthetik a nyelvtani szerkezeteket, a helyesírást és a fogalmazási képességeket. A nyelvtan érettségi tételekkel a diákok kibővíthetik nyelvi készségeiket és magabiztosan megállhatnak a nyelvi vizsgán.
A hang keletkezése: A tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a két hangszalagot, majd a szájüregbe kerül a hangképző szerveinkhez és onnan a szájüregen vagy az orrüregen távozik. A hangképző szervek: garat, hangszalagok,…
Kommunikáció:tájékoztatást, közlést, információk cseréjét jelenti. Célja: – tájékoztató szerep: a feladó valamit közölni akar a címzettel, valamiről tájékoztatni akarja. – kifejező szerep: a feladó érzelmeit, hangulatát, érzéseit kívánja közölni. – felhívó…
Kommunikáció: hírközlés. Gondolatok cseréje valamilyen jelrendszer alapján. Ez a csere lehet: – nyelvi jel: írás (betűk, szavak, szószerkezetek, mondatok); lehet egy betűnek is közlésértéke (á,ú), amelyek indulatokat, érzelmeket fejeznek ki. –…
A stílus eredeti jelentése: íróeszköz. Mai jelentése: gondolataink, érzéseink, szándékaink nyelvi eszközökkel való kifejezési módja. Minden ember (műveltségtől, szókincsétől, egyéniségétől, pillanatnyi hangulatától, lelkiállapotától függően) másképpen használja fel a nyelvi eszközöket, tehát…
Szinkrón:nyelv egy állapotát mutatja be egy időben egy helyen leíró szempontú, mindenkori jelent jellemzi/hangrendszer, szófaj/ Diakrón:A szinkrónok egymásra vetülése, történeti szempontú változás Nyelvi változás: • a nyelv folyamatosan változik kivétel a…
A szó a nyelvnek az a legkisebb egysége, amelynek meghatározott hangalakja és meghatározott jelentése van. A hangalak az a betűsor, ami a jelentést felidézi bennünk. A szófajok kialakulása A későbbi fejlődés…
1., A szavak a beszélt nyelvnek, illetve az írott mondatnak az alkotóelemei. A világos gondolatközléshez ismernünk kell a helyes szórendet, a szótő és a toldalékok kapcsolódásait, a nyelvtani rendszert. 2., A…
A szótő a szó elsődleges jelentőségét hordozza. A szótő lehet egyszerű szó (alszik, asztal, kályha), vagy összetett (székláb, kulcstartó, szemüveg). Az összetett szó részekre bontható. Előtagra és utótagra. Mindkettő külön is…
A szó beszédünk és írásunk legkisebb értelmes része. Hangokból és betűkből épül fel, és toldalék segítségével mondatokat alkot. A szónak két eleme van: – hangalak – jelentés Hangalak: az a betűsor …
Az igék kapcsolata az igenevekkel Az igék és a névszók közt átmenetet képeznek az igenevek. Igéből szóképzéssel alkotjuk őket. Fajtái: főnévi igenév (beszélni, aludni, fáradozni), melléknévi igenév – folyamatos…
A leggyakoribb szóalkotási mód a szóképzés. Egy meglévő szóból képző segítségével új jelentéssel bíró szót alkotunk. A képzett szó jelentésváltozata különböző mértékű lehet. (Egészen mást jelent: asztal-asztalos, vad-vadász, vet-vetés). Minél kisebb…
A beszéd és az írás legkisebb összefüggő egysége. A mondat kifejezi a beszélő szándékát, érzelmét, mondanivalójának egy részét. 1., A beszélő szándéka szerint lehet: a., kijelentő mondat: Egyszerű közlést, nyugodt hangú …