Kommunikáció:tájékoztatást, közlést, információk cseréjét jelenti.
Célja:
– tájékoztató szerep: a feladó valamit közölni akar a címzettel, valamiről tájékoztatni akarja.
– kifejező szerep: a feladó érzelmeit, hangulatát, érzéseit kívánja közölni.
– felhívó szerep
– kapcsolatteremtő szerep
– kapcsolatfenntartó szerep
– kapcsolatlezáró szerep
– esztétikai szerep: gyönyörködtetés a célja.
– értelmező szerep: magáról a nyelvről a nyelv segítségével beszélünk.
Típusai:
- A kommunikációs folyamat irányultsága szerint:
– egyirányú: a folyamaton belül a hallgató nem tölti be a beszélő szerepét.
– kétirányú: a beszélő és a hallgató állandóan szerepet cserél
2. A kommunikációs partnerek jelenléte szerint:
– közvetlen: a feladó és a címzett egy helyen és egy időben van jelen.
– közvetett: a kommunikáció nem egy térben vagy nem egy időben zajlik.
A tömegkommunikációban nagy szerepe van a televíziónak, a rádiónak, a sajtónak, a plakátoknak, a feliratoknak és a reklámnak is. A tömegkommunikáció társadalmi csoportok céljait és érdekeit hordozza. Közvetítői: az emberek. Forrásai: szerkesztőségek, kiadók, társadalmi szervezetek. Befogadója: a közönség. Nyelve: a művelt köznyelv.
A sajtóban megjelennek tájékoztató (hír, információ, közlemény, stb.) és véleményközlő (cikk. glossza, kritikajegyzet, stb.) műfajok.
A televíziós műfajok: A televízió a hírközlés leghatékonyabb eszköze, segítségével gyakorlatilag az egész lakosság megszólítható.
Formái:
– kiterjedése szerint:
•világméretű, országos, határon túli
• regionális és helyi
– működtető alapján:
• közszolgálati: állam, illetve helyi önkormányzat által fenntartott televízió
• kereskedelmi: magánkézben levő televízió
– műsorok jellege szerint:
• egyprofilú: hírtévé, zenetévé
•többprofilú
– élőadások, vagy konzervműsorok
Műsortípusok:: hírműsorok, híradó, háttérműsorok (stúdióbeszélgetés, vita), dokumentumműsorok, reklám, teleregény, tévéshow, zene (koncert, zenés klip), oktató-ismeretterjesztő műsorok, rétegműsorok, film, közvetítések.
A rádiós műfajok:
Formái:
– a terjesztés köre szerint:
• országos, határon túli
• regionális vagy helyi
– fenntartó szerint:
• közszolgálati
• kereskedelmi
•társadalmi, civil
– műsorok témakörei szerint:
• egyprofilú
• többprofilú
Műsortípusok:: hír, információ, krónika, politikai, jellegű műsorok, hirdetés, reklám, zenei műsorok, beszélgetős műsorok, rétegműsorok, vallási, kisebbségi műsorok, tudományos, ismeretterjesztő műsorok, sportműsorok, szórakoztató műsorok, szolgáltató műsorok
Két nagy csoportja:
– írott anyagot előadó műfajok
– hangos anyagok: közvetlenül a rádió számára készülnek
Sajtóműfajok csoportosíthatók:
– Megjelenés rendszeressége szerint:
• napilap,
• hetilap,
• kéthetente,
• havonta,
• rendszertelenül megjelenő újságok
– Megjelenés, a terjesztés helye szerint:
• országos
• határon túli
• helyi
• regionális
• intézményi
– Tartalmuk szerint:
politikai-közéleti
• szórakoztató
• vegyes lapok
– Célzott közönség szerint: többféle lehet, pl.: ifjúsági, férfi, női, stb.
– Nyelvük szerint:
• egynyelvű,
• két- vagy többnyelvű
Az újságírás műfajai:
– Tájékoztató (információs) sajtóműfajok:
Hír akkor jó, ha friss, közérdekű, fontos, és válaszol az alábbi négy kérdésre: Kivel vagy mivel; hol; mikor; mi történt, vagy mi fog történni.
Információ a hír alapja. A hírláncok összességét nevezzük információnak.
Közlemény a vállalat, szervezet, magánszemély fontos közérdekű információja.
Tudósítást készítő minden esetben a saját maga által látott, hallott, tapasztalt, átélt eseményről ad tájékoztatást, fontos a személyes jelenlét.
|
Riport fontos az újságíró személyes jelenléte. Az újságíró a riportban elbeszélő, cselekvő résztvevő. A riport megtörtént eseményről, cselekményről tudósít a résztvevőket is megszólaltatja. Cselekménye van. Három szerkezeti egységből áll: bevezetés, leírás, befejezés
|
Interjú az újságíró közvetítő szerepet tölt be, kérdez, “faggató” szerepe van.
– Véleményközlő sajtóműfajok:
Kommentár = háttérmagyarázat
Glossza rövid, tömör, szókimondó, ironikus, csattanóval záruló írás
Jegyzet rövid, stíluseszközökben gazdag írás. Az író célja, hogy hasson az olvasó érzelmeire, gondolkodásra késztesse.
Nyílt levél közérdekű, nyilvánosságra tartozó témáról levélformában egy ismert vagy fiktív (kitalált) személynek szól.
Olvasói levél a lapban olvasottakkal kapcsolatban közöl véleményt.