Kategória: Biológia érettségi tételek
Az idegrendszer érzőműködése során a bőr és az izom receptoraiból az érző neuronok a gerincvelőbe szállítják az ingerületet. Kisebb részük még a gerincvelőben mozgatóneuronokhoz kapcsolódik, többségük azonban az oldalsó és hátulsó…
Az idegrendszer mozgató működése az izomműködés szabályozásában nyilvánul meg. Az izomösszehúzódást a harántcsíkolt izmokban a mozgató neuronok ingerülete váltja ki. Az ingerület a neuronok membránjáról az ideg-izom közötti szinapszisban tevődik át…
A női nemi működés során a petesejtek termelése, valamint a női nemi hormonok képződése a petefészek páros szervében történik. A petefészek őssejtjeiből képződnek a petesetkezdemények. Kialakulásuk azonban nem az ivaréréssel kezdőnek,…
Számos tulajdonságnál megfigyelték, hogy mindig együttesen, kapcsoltan öröklődnek. Az együtt öröklődő tulajdonságok a kromoszómák olyan meghatározott szakaszaival hozhatók kapcsolatba, amelyek közeli szomszédságba vannak egymással. Így az élőlényekben a függetlenül öröklődő tulajdonságok…
A bioszféra számára egyedüli energiaforrás a Nap sugárzása, amely különböző hullámhosszúságú sugarak formájában éri el a Földet. Ennek fele fénysugárzás, és kisebb része pedig hősugárzás. A földfelszínre jutó fény közvetlen fényből…
Több rétegű szívfal határolja a szívüreg rendszerét, pitvarait és kamráit. Ezeket egymástól a szívbillentyűk választják el, egyben biztosítják a vér egyirányú áramlását is. A szívműködés alapja a ritmusos összehúzódás és elernyedés….
Az elemi idegjelenségeket az ingerület keletkezése, vezetése, valamint más sejtekre való továbbadása jelenti. Ezek a folyamatok a sejtmembrán belső működésével kapcsolatosak. A sejtmembrán belső és külső oldala között mérhető feszültséget nyugalmi…
15 milliárd éve ősrobbanás. A Föld kb. 4 milliárd éves. Kb. 100 km vastag lemezek borítják a felszínt, ezek állandóan mozognak. Ezt a kort elsősorban a földfelszín és a légkör kialakulása…
Jellemző a nefronok nagy száma. A nefron rokon kezdődő vége tokként veszi körül a hajszálér gomolyagot, amelyből a szűrlet az elvezető csatornába kerül. Az elvezető csatorna visszaszívó működése folyamatosan újra felhasználhatóvá…
A domináns-recesszív öröklés állatokra vonatkozó egyik példája a fekete-tarka (domináns) és a vörös-tarka (recesszív) szőrszínezetű szarvasmarhák keresztezése. Növényeknél jól ismert példa, a Mendel által is alkalmazott cukorborsó virágjának színe (vörös –…
Az ízeltlábúak testét vastag kutikula és az alatta levő hámszövet rétege borítja. A kutikula réteget elsősorban kitin alkotja, amely igen ellenálló tulajdonságú nitrogéntartalmú poliszacharid. A kutikula nem képes folyamatosan követni az…
A legalapvetőbb felépítő folyamat a fotoszintézis. E során a zöld növények megkötik és átalakítják a Nap fényenergiáját kémiai energiává. Ehhez a 400-800 nm hullámhosszúságú fény alkalmas. A fényenergia megkötésére a reagáló…