A metabolikus tél (metabolikus háború vagy metabolikus fagy) egy elmélet, amely az élő szervezetek anyagcseréjének és az energiatermelésnek az egyensúlyára utal az élőlények túlélése érdekében. Ez a fogalom az energiatermelés és az energiafelhasználás közötti kapcsolatokat és a környezet változásaira adott válaszreakciókat foglalja magában.
Az elmélet szerint a metabolikus tél akkor következik be, amikor egy élőlénynek nem áll rendelkezésre elegendő energia az életfolyamatainak fenntartásához és a túléléséhez. Ez általában olyan környezeti tényezők, mint hideg hőmérséklet, élelemhiány, vízhiány vagy más stresszfaktorok miatt következik be.
Például, ha egy állat hideg környezetben találja magát, testhőmérséklete lecsökkenhet. Az energiafelhasználás a test melegítésére többé válik, miközben az energia felhasználása az alapvető élettani funkciók fenntartására, például az emésztésre, a légzésre és a mozgásra csökken. Az energiahiány miatt az állatok lelassulhatnak, csökkenhet az aktivitásuk, és akár hibernációt vagy más alacsony energiafelhasználású állapotokat is kialakíthatnak, hogy túlélésük érdekében takarékoskodjanak az energiával.
A metabolikus tél fogalma nem csak az állatokra vonatkozik. Az emberi test is képes reagálni az energiahiányra, például éhgyomorra vagy rendkívül hideg környezeti körülményekre, azzal, hogy a testhőmérsékletet és az anyagcserét csökkenti az energia megtakarítása érdekében.
Fontos megjegyezni, hogy a metabolikus tél nem azonos a globális klímaváltozás okozta “nukleáris tél” fogalmával, ami egy nagy számú nukleáris robbanás hatására kialakuló hideg és poros atmoszférát jelenti. A metabolikus tél egy természeti folyamat, amely a szervezetek energiatermelése és -felhasználása közötti egyensúlyra vonatkozik.