Kommunikáció: hírközlés. Gondolatok cseréje valamilyen jelrendszer alapján. Ez a csere lehet:
– nyelvi jel: írás (betűk, szavak, szószerkezetek, mondatok); lehet egy betűnek is közlésértéke (á,ú), amelyek indulatokat, érzelmeket fejeznek ki.
– nem nyelvi jelek: a közlésben: kommunikáció közötti, vagy metakommunikatív eszközök. Pl.: hangsúly, mondathangsúly a mondat elején, vagy szóhangsúly az egyik lényeges szóra.
- hanglejtés: kétféle kérdő mondatnál
- hangerő: függ a közlés helyétől, a hallgatók számától és a mondanivaló fontosságától
- beszédtempó: lehet gyors vagy lassú. Függ az érzelemtől és az értelemtől is.
- beszédszünet: pl.: a hatásszünet. Ha a mondat végén van, akkor az írásban …-tal vagy !-lel vagy ?-lel jelöljük.
- mimika vagy arcjáték
- gesztus vagy gesztikuláció (testtartás, kézmozdulat)
– Reklámok, hirdetések, amik nem szövegesek (piktogram)
Közlést szolgálnak bizonyos hangok: dudálás, sziréna, morse, fényjelek, hanggal kombinált fényjelek
Szimbólumok: zászló, karikagyűrű, bagoly, …