Politikai válság
1918. okt. 17.-én gróf Tisza István a képviselőházban bejelentette, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút.
A Károlyi-párt (Egyesült Függetlenségi és 48-as párt – 1916 júl.), az Országos Polgári Radikális Párt, (1914, elnök – Jászi Oszkár; programja – „Keleti Svájc”) és az MSZDP okt. 24.-én létrehozta a Nemzeti Tanácsot, amelynek elnöke Károlyi Mihály lett.
Programjuk: – háború azonnali beszüntetése,
– új választások,
– földreform, szociálpolitikai reform,
– egyesülési- és gyülekezési szabadság,
– nemzetiségi önrendelkezési jog.
A nemzeti tanács pártjai
1918. okt. 25.-én megalakult a Forradalmi Katonatanács , melynek irányításában nagy szerepe volt Szántó Béla hadnagynak.
A polgári demokratikus forradalom győzelme
1918. okt. 28.-án hatalmas tömeg indult meg a budai várba, hogy József főhercegtől, kierőszakolják Károlyi miniszterelnöki kinevezését, és a Nemzeti Tanács kormányának elismerését, azonban a lánchídnál a rendőrség a tömegbe lőtt. Másnap (okt. 29.) munkássztrájkok törtek ki.
Okt. 30.-i tüntetésen (Keleti-pu.) a Nemzeti Tanács hatalomátvételét követelték. Vér nélkül sikerült elfoglalniuk a stratégiai pontokat.
Okt. 31.-én győzött a forradalom (a katonák a sapkájukra kitűzték a fehér őszirózsát) ® József főherceg Károlyit nevezte ki min.elnöknek, Tisza † (tisztázatlan körülmények között).
1918 októberében polgári demokratikus forradalom zajlott le, s ennek következtében a hatalom a szociáldemokrata párttal szövetkezett liberális és demokratikus polgárság kezébe került. Cél: modern polgári Mo. megteremtése.
Független Magyarország
Nov. 1.-én a kormány esküt tett a Nemzeti Tanács előtt. Ezzel kinyilvánította a teljes elszakadást Ausztriától, és kinyilvánította Mo. függetlenségét (400 év után).
Nov. 16.-án az I. néptörvény kinyilvánította, hogy Magyarország Népköztársaság.
• választójogi törv. (nőkre is),
• sajtószabadság,
• esküdtbíráskodás,
• gyülekezési szabadság,
• földreform.
A fegyverszünet
Nov. 3.-án megkötötték a fegyverszüneti egyezményt, ami nem tartalmazta Mo. akkori határainak megváltoztatását. A hátáraikkal elégedetlen utódállamok megkezdték a történelmi Mo. területeinek elfoglalását. Az antant hozzájárulásával 5-én a szerb hadsereg bevonult a Szerémségbe és a Bácskába, nov. 8.-án a csehek Nagyszombatnál és Trencsén térségében átlépték a magyar határt.
A magyar kormány legfontosabb feladata a fegyverszünet megkötése az antanttal. Franchet d¢Esperey tábornok Belgrádban fogadta a Károlyi vezette magyar küldöttséget (Belgrádi konvenció). Követelték: Erdély déli részét, a Bánátot, a Bácskát és Baranya megye déli részét, valamint az ország területén szükség szerinti átvonulást. Dec. 2.-án a román kir. hadsereg elkezdte D-Erdély elfoglalását. December elején az antant a Felvidék teljes átadását követelte a cseh állam javára.
Gazdasági nehézségek
Az antant gazdasági blokádja szén-, nyersanyag és élelmiszerhiányt (kajajegy) okozott. Tovább nőtt a munkanélküliség. Áruhiány, infláció és adósságok jellemzőek az országra.
1919. feb.-ben született meg a földreformról szóló néptörv. Jellemző az általános elégedetlenség, ez kedvező a kommunisták számára.
1918. nov. 24. – Kommunisták Magyarországi Pártja (Kun Béla)
Programjuk: – fölbirtokok kártalanítás nélküli kisajátítása,
– az ipar munkásellenőrzése,
– nemzeti kérdés,
– antantbarátsággal való szakítás.
Kormányválság és a baloldal térnyerése
1918 december végén kormányválság alakul ki. 1919. jan. – Berinkey Dénes lesz a kormány miniszterelnöke (Megduplázódott az MSZDP képviselőinek aránya). Betiltják a KMP-t, vezetői börtönbe kerültek. Nőtt a feszültség a falvakban: februárban és márciusban erőszakos földfoglalások (Somogy – Latinca Sándor).
Vix-jegyzék
Ultimátumban felszólítják a magyar kormányt, hogy Szatmárnémeti-Nagyvárad-Arad vonaltól vonja vissza csapatait márc. 23-ig. ® kiürített terület keleti részét megszállják a románok ® politikai határként értelmezik (Károlyiék) ® márc. 20-án lemond a kormány. (Vix – francia alezredes)
A proletárdiktatúra kikiáltása
A kormány lemondásával felbomlik a koalíció a tömegek rokonszenve az KMP felé fordul, aki szerint az antanttal való szembeszállás egyetlen lehetősége a Szovjet-Oroszországra támaszkodó rendszer kiépítése.
Márc. 18-19.-én többezres munkástüntetéseken követelték a proletárdiktatúra azonnali kikiáltását. Márc. 23.-ra naggyűlést szerveznek a letartóztatott kommunista vezetők szabadonbocsájtásáért.
A kommunisták követelték, hogy minden hatalom a proletáriátus kezébe kerüljön és tanácsköztársaságot hozhassanak létre. Az MSZDP vezetőinek többsége márc. 21.-én aláírta az egységokmányt. Az MSZDP és a KMP egyesül, létrehozzák a magyar Vörös Hadsereget, megvalósítják a proletárdiktatúrát, szövetséget kötnek Sz-Oo-val. Az új kormány: Forradalmi Kormányzótanács, tagjai a népbiztosok.
Az új államszervezet
Az új hatalom alapja a tanácsrendszer volt. (ápr. 2. Ideiglenes alkotmány). A legfőbb hatalmi szervek a Munkás-, Katona-, és Földművestanácsok Országos Gyűlése.
Végrehajtó hatalom: Forradalmi Kormányzótanács (elnöke Garbai Sándor, MSZDP). A (nem csak) külügyi népbiztos Kun Béla volt. Valójában ő irányította a Tanácsköztársaság bel- és külpolitikáját. Az ügyek közvetlen intézésére Intézőbizottságok – direktóriumok alakulnak.
Bírói hatalom: forradalmi törvényszékek. A rendőrséget és a csendőrséget a Vörös Őrség váltotta fel.
Gazdaság átszervezése
FK – márc. 26.-án elrendelte a bányák, gyárak, üzemek stb. Köztulajdonba vételét. A 100 holdnál nagyobb birtokokat kártérítés nélkül kisajátították és – felosztás helyett – termelőszövetkezetté alakították át. A TSZ élén a termelőbiztos állt. Az FK eltörölte a földadót, de rekviválások folytak.
Szociális és kultúrpolitika
– nyolcórás munkaidő
– betegségi- és balesetbiztosítás
– egységes oktatási rendszer
– iskolák államosítása, pedagógus átképzés.