Háborús veszteségek
– 800 000 fő, kb. ugyanennyi hadifogoly
– szövetséges légierő támadásai
– stratégiai létesítmények (pályaudvarok, repterek) megsemmisítése
– hatalmas pusztulás
– elpusztul a vasútvonalak fele, az összes híd
– ipari létesítmények nagy része, a többit leszerelik (németek, szovjetek)
– jóvátétel (300 millió $) főként a SZU-nak, elsősorban mezőgazdasági termékek
Politikai helyzet a háború után
– széthullott az államapparátus, új államhatalmi szervek
– kommunista párt és a SZU vezetésével
– pártok
– FKgP (Független Kisgazda Földműves és Polgári Párt) – elnök: Tildy Zoltán
– polgári demokrácia, parasztság képviselete
– PDP (Polgári Demokrata Párt)
– NPP (Nemzeti Paraszt Párt) – kis- és középparasztság érdekképviselete
– SZDP (Szociáldemokrata Párt) – legrégebbi párt, két irányzat (jobb, bal)
– MKP (Magyar Kommunista Párt) – kis létszámú, erejét a szovjet hadsereg adta
– Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Vas Zoltán, Gerő Ernő, Kádár János, Apró Antal, Rajk László
– cél a hatalom korlátozás nélküli megragadása, a proletárdiktatúra
– eszköz: fizikai és lelki megfélemlítés
Ideiglenes államhatalom
– nem választások útján jött létre
– előzménye a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (Szeged, 1944. december)
– antifasiszta gyűjtőszervezet, náci és nyilasellenes
– háborús bűnösök bíróság elé állítása
– államosítás, iparosítás, földreform – kommunista nyomás
– ideiglenes nemzetgyűlés jön létre
– kommunista többség
– ideiglenes kormány elnöke: Dálnoki Miklós Béla
– háborús bűnösök megbüntetése, fasizmus felszámolása
– államhatalom első intézkedései (1945)
– közigazgatás átszervezése
– közéleti szereplőknek igazoló bizottságok előtt kell megjelenniük
– szovjet befolyás, népellenes cselekedetek vizsgálata
– népbíróságok létrehozása a háborús bűnösök megbüntetésére
– 59 ezer per, 189 kivégzés, pl. Imrédy, Bárdossy, Sztójay, Jány, Szálasi
– rendőrség és hadsereg
– 50 ezer fős sereget akartak Németország ellen, de Sztálin bizalmatlan
– a rendőrség kommunista vezetés alatt szerveződik
– földreform (1945) – Nagy Imre dolgozza ki
– kisajátítanak minden 1000 hold feletti birtokot, utána szétosztják
– megszűnik a nagy és középbirtok, meghatározóvá válik az életképtelen kisbirtok
– új választói törvény: általános és titkos választójog
– 1945. nov. demokratikus választások
– FKgP (54%), MKP (16,9%), SZDP (17,4%) – elnök: Tildy Zoltán
– belügyi, közlekedési, népjóléti tárcák a kommunistáké
– köztársaság kikiáltása, szovjet nyomásra nem lett királyság
– köztársasági elnök jogkörét leszűkítették – reprezentatív feladatkör
– pénzreform (1946. aug. 1.): megjelenik a forint
– előtte a legnagyobb címletű bankó: 1021 pengős
A kommunista diktatúra kiépítése
– belügyminiszter Rajk László, „szalámi-taktika”
– baloldali blokk létrehozása: MKP, SZDP, NPP, FKgP (baloldala)
– koncepciós perek
– letartóztatják Kovács Bélát mentelmi joga ellenére
– 1946/VII. törvénycikk: a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről
– lényege: a rendőrség eltávolíthatja a politikai ellenfeleket
– Nagy Ferenc miniszterelnök és Varga Béla házelnök Svájcba emigrál tiltakozásként
– katolikus egyletek elleni fellépés, erőszakos fellépés a Kisgazdapárt ellen
– 1947-re a Kisgazdapárt centrumát rendőri eszközökkel szétverik
– Dinnyés Lajos a miniszterelnök (baloldali kisgazda)
– Marsall-segély elutasítása szovjet nyomásra (függőséget jelentene)
– hároméves terv elfogadása: önerőre épít, cél az 1938-as szint elérése
– 1946 ÁVO (Államvédelmi Osztály) felállítása
– 1950 ÁVH (Államvédelmi Hivatal) az ÁVO-ból és a honvédelmi minisztériumból
A „kékcédulás választások”
– új választójogi törvény: a baloldali blokk egy listán indul
– 1947. augusztus 31. – az utolsó szabad választások
– MKP nyeri 22%-kal
– SZDP 15%, FKGP 15%, NPP 8,3%
– a koalíció abszolút többséget szerez a parlamentben
– MKP a vezető, a koalíció csak a demokrácia látszata
– választási csalásokra később derül fény
– a lakóhelyen kívül kék cédulán lehetett leadni a szavazatot
– az MKP szervezésében fiatalok faluról-falura járva szavaztak a kék cédulákon
– az eredményeket nem semmisítik meg
– az önálló pártok megszűnése
– 1948 jún. az MKP és az SZDP fuzionál a kommunista program alapján
– új név: Magyar Dolgozók Pártja
– elnök: Szakasits Árpád, vezetők az egykori MKP-ból (Rákosi, Gerő, Farkas, stb.)
– FKGP és NPP elfogadják az MDP programját
– demokratikus és polgári pártok feloszlatása
– a fel nem oszlatott pártokból megalakul a Magyar Függetlenségi Népfront
Választások 1990-ig
– MDP (később MSZMP) meghatározza a pártprogramot, amelyet a Népfront átvesz
– a párt ellenőrzése alatt a Népfront jelölteket állít
– eleinte egy, később két jelölt azonos programmal – a demokrácia látszata
– ellenzéki jelöltek nincsenek
– a szavazáson kötelező a részvétel