A forradalom kibontakozása
– márc. 1. a párizsi forradalom híre Pozsonyba érkezik (rendi országgyűlés)
– márc. 3. Kossuth fölirati javaslata – az alsó tábla elfogadja
– jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, alkotmányosság a birodalom minden népének
– a pesti ellenzéki kör hiányosnak találja Kossuth javaslatait
– petíciót fogalmaznak az országgyűlésnek:
– „Mit kíván a magyar nemzet? – Legyen béke, szabadság és egyetértés!”
- sajtószabadság
- felelős minisztérium Budapesten
- évenkénti országgyűlés Pesten
- törvény előtti egyenlőség
- nemzeti őrsereg
- közös teherviselés
- úrbéri viszonyok megszűntetése
- esküdtszék képviseleti egyenlőség alapján
- nemzeti bank
- katonaság felesketése, idegenek hazaküldése, magyarok visszahozása
- politikai foglyok szabadon engedése
- unió Erdéllyel
– Kossuth további petíciókkal akarja siettetni az eseményeket
– márc. 13. Kossuth fölirati javaslata nyomán kitör a bécsi forradalom
– márc. 14. a főrendi ház elfogadja a 12 pontot
– a Pilvax-kávéházban a márciusi ifjak utcai tüntetést szerveznek
– márc. 15. tízezres tömeg a nyomdába megy, kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt
– kiszabadítják Táncsics Mihályt (politikai státusfogoly)
– márc. 16. államtanács fogadja a petíciót
– márc. 17. a nádor teljhatalmat kap, miniszterelnök gróf Batthyány Lajos
Az áprilisi törvények
– az országgyűlés két hét alatt megalkotja a polgári átalakulást megalapozó törvényeket
– ápr. 11. V. Ferdinánd szentesíti
– alkotmányos monarchiát hoz létre
– pragmatica sanctio figyelembe vétele
– 31 cikkelyből áll
– intézkedik a független felelős magyar minisztérium alakításáról
– az uralkodó, a nádor, a királyi helytartó rendeletei csak akkor érvényesek, ha a miniszterek ellenjegyzik
– miniszterek a törvényhozásnak felelősek
– országgyűlés évenként ülésezik
– a király joga az országgyűlést összehívni, meghosszabbítani, berekeszteni, feloszlatni
– az országgyűlésnek az előző évi számadást el kell készíteni
– a költségvetést el kell fogadni
– nyilvánosak a két tábla gyűlései
– kétszintű választójog, cenzusos
– választó: 20 év feletti, itt született vagy honosított férfi; megfelelő cenzussal
– választható minden választó 24 év felett, ha tud magyarul
– közös közteherviselés
– kártérítés az állam feladata (jobbágyfelszabadítás, kötelező örökváltság)
– sajtószabadság – eltörlik a cenzúrát
– radikálisabb lapok ellen védekezés: 5000 ill. 10000 Ft letét
A törvénykönyv hiányosságai
– a jobbágyság 60%-a zsellér – nem kapnak elég földet
– a majorság a földesúr tulajdonában marad, beolvasztják a közös legelők egy részét is
– zsellérek a majorságot művelik
– nem rendezi a nemzetiségek ügyét
– később végzetes: a nemzetiségi parasztság szembefordul a forradalommal
– Batthyány-kormány: „Egy politikai nemzet van: a magyar”
Szabadságharc katonai történetének vázlata
– 1848. július 11. népképviseleti országgyűlés – 200 ezer főnyi honvédújonc megszavazása
– megkezdődik az újoncok összeírása, szabadcsapatok toborzása
– a császári sereg magyar katonáit átteszik a honvéd csapatokba
– létrejön az Országos Honvédelmi Bizottmány
– szeptember 11. Jelasics bán 35 ezer fős seregével átlépi a Drávát
– népfelkelés indul a Dunántúlon Jelasics ellen
– szeptember 29. Pákozd és Sukoró között csata
– Győr felé Jellasics elhagyja az országot
– az udvar ellentámadását megzavarja a második bécsi forradalom
– október 30. megindulnak a magyar csapatok
– Windischgrätz elfolytja a forradalmat
– Schwechatnál a császári csapatok visszaverik a magyar támadást
– Görgey Artúr az új parancsnok, kénytelen Ny-on visszavonulni
– szerbek ellen D-en nem sikerül csatát nyerni
– ÉK-en betör Schlick hadtestje
– Erdélyből Puchner kiűzi a magyarokat
– Batthyány és Deák vezetésével békeküldöttség indul Windischgrätzhez
– Batthyányt börtönbe zárják
– Windischgrätz feltétel nélküli megadást követel
– 1849. február Klapka megállítja Tokajnál Schlicket, Szolnoknál Windischgrätzet
– Bem lesz az erdélyi csapatok vezére, visszaszerzi Kolozsvárt
– tavaszra ütőképes magyar hadsereg alakul
– március osztrák, orosz csapatok kiűzése Erdélyből
– dicsőséges tavaszi hadjárat
– fővezér Dembinszky – vereség Kápolnánál
– az új főparancsnok ismét Görgey
– április: Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg – magyar győzelmek
– népfelkelés indul a Dunántúlon
– a maradék császári seregeket szétverik
– április 14. Debrecenben kimondják a Habsburg-ház trónfosztását
– Temesköznél Bem és Perczel seregei felszámolják a szerbeket
– május 25. Buda visszafoglalása
– május 9. I. Miklós kijelenti, hogy segít a császárnak
– június elején koncentrált támadás indul Magyarország ellen
– 360 ezer osztrák, orosz – 170 ezer magyar
– Komáromnál megfékezik az osztrákokat
– júliusban elesik Erdély – július 31. Segesvár (Petőfi?)
– Szegednél Dembinszky harc nélkül megadja magát
– augusztus 9. Temesvárnál vereség
– augusztus 13. Világosnál Görgey leteszi a fegyvert