A világháborúban 3.8 millióan vettek részt, ebből 600 ezren meghaltak, 700 ezren sebesültek meg és további 700 ezren estek hadifogságba.
1918. október 17.
Tisza István bejelentette, hogy elvesztettük a háborút. 21-én széthullott a Monarchia. Felmerül a kérdés, hogy mi legyen az országgal. Az ellenzéki pártok megalapították a Magyar Nemzeti Tanácsot. Elnöke: Károlyi Mihály, tagjai: Jászi Oszkár,Garami Ernő, Kunfi Zsigmond.
Október 26. – 12 pontos kiáltványt foglamazott meg Jászi Oszkár, programjukat közzétéve.
Cél: általános, titkos választójog, földosztás, háború befejezése. Létrehoztak egy ellenkormányt, mire Wekerle lemondott.
Október 28. – Hatalmas tömeg gyűlt össze Bp-en, Károlyi miniszterelnöki kinevezéséért tüntetve. IV. Károly József főherceget küldte Magyarországra, hogy rendezze a helyzetet. A nép a Lánchídon keresztül Budára akart menni, de a rendőrség fenntartotta őket. (3-an haltak meg) = lánchídi-csata
Október 29. – A rendőrök, amikor látták, hogy már nem lehet feltartóztatni a népet, a forradalmárok mellé álltak.
Október 30. – Összegyűlt a tömeg at Astoriánál. A frontról hazaérkező katonák is a nép mellé álltak, elfoglalták Budapest fontosabb stratégiai pontjait.
Október 31. – József herceg kinevezte Károlyit (1918-19) miniszterelnökké.
Békés úton győzött a forradalom, ennek a jelképe az őszirózsa is, amit a katonák a kalapjukra tűztek.
A forradalom árnyoldala
Október 31-én Tisza Istvánt megölték a lakásán ismeretlen tettesek. A forradalomra hazajött katonák néha lövöldöztek, fosztogattak, tisztességtelen eszközökhöz folyamodtak. A helyi szintű hatalmaskodókon bosszút álltak. Linder Béla hadügyminiszter ezért a katonák leszerelését követelte. Ezzel az lesz a baj, hogy nem lesz majd, aki megvédje az országot a környező népek támadásai ellen.
November 3. Padovában a Monarchia és az Antant megkötik a békeszerződést. Magyarországnak azonban az lett volna jó, ha az Antanttal külön tudtak volna tárgyalni, mert így elismerték volna Magyarországot önálló országnak.
November 7. Belgrádban tárgyalnak a magyarok a francia Franchet d’ Esperey tábornokkal, de az vesztes országnak minősíti Magyarországot, szerinte nincs miről tárgyalni, még Wilson elnök szava sem ér semmit.
November 13. A franciák vitás területnek nyilváníták Magyarország D-i és DK-i részét, ezért demarkációs vonalat húznak Maros folyó, Arad, Szeged, Makó, Nagykanizsa vonalában. Ezzel színmagyar területeket vágtak el az országtól. A demarkációs vonalat elvileg egyik félnek sem szabadott volna átlépni, de a környező népek (románok, csehek, szerbek) fegyveresen bevonultak az országba. Északon a csehek már Trencsénnél jártak.
Az új hadügyminiszter, Bartha Albert elrendelte egy 300 ezer fős hadsereg felállítását.