A munkavégzés során az ember szervezetében elváltozások jöhetnek létre. A fizikai és a szellemi munkavégzés környezeti hatásai egészségkárosodáshoz vezethetnek, amivel a munkaegészségügy foglalkozik
Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai- biológiai-, pszichoszoális és ergonómiai kóroki tényezőkre, ill. a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételére vezethető vissza.
A munkavállaló szervezetét munka közben különféle hatások (expozíciók) érik. Ezek lehetnek szokásos és fokozott mértékűek.
A fokozott expozíciók sem haladhatják meg a munkavégzés során a munkavállaló szervezetében a megengedett mértéket. Pl. zajterhelés esetén a 4000Hz-en a 30dB halláscsökkenést bármely fülön. A biológiai expozíciós mutatók azok a paraméterek, amelyekkel a vegyi anyagok és a szervezet közötti kölcsönhatások mennyiségileg jellemezhetők.
A foglalkozási betegségeket kóroki tényezők szerint a következő csoportokba lehet besorolni:
Fizikai kóroki tényezők többek között:
- A zaj okozta halláskárosodások,
- A helyileg ható vibráció okozta betegségek,
- Az ionizáló sugárzás okozott betegségek,
- A nem ionizáló sugárzás (ultraibolya, infravörös) által okozott betegségek,
- A túlnyomás alatti munkavégzés által kiváltott betegségek.
Kémiai kóroki tényezők többek között:
- Az ólom és vegyületei által okozott megbetegedések,
- A higany és vegyületei által okozott megbetegedések,
- A klór által okozott megbetegedések,
- A szilikózis.
- A foglalkozási asztma és rhinitisz.
Biológiai és kóroki tényezők:
- Gombák okozta bőrbetegségek,
- Borelliózis (Lyme-kór),
- Kullancs okozta agyvelőgyulladás (ankefalitisz),
- Foglalkozással kapcsolatban keletkezett májgyulladások (hepatitiszek),
- Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkolózis.
Pszichoszociális, ergonómiai kóroki tényezők, mint:
- Csontok, izmok stb. megbetegedése egyoldalú igénybevétel következtében,
- Nyomás eredetű perifériás idegkárosodás,
- Fokozott megterhelés okozta megbetegedések.
A foglalkozási betegséget, a foglalkozási heveny és idült mérgezést, a zaj okozta fokozott expozíciós eseteket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkáltató székhelye szerinti illetékes megyei (fővárosi) intézetéhez kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni.
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló rendeletek meghatározzák a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működési formáit. A rendelet szerint foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében orvosi tevékenységet csak a feltételrendszernek megfelelő orvos gyakorolhat pl. foglalkozás-orvostani szakorvos.