I. 15 éves háború (1593-1606)
– I. Rudolf magyar király és német-római császár
– erőszakos rekatolizáció (Kassa: reformáció híveinek templomait is elveszik)
– 15 éves háborút török kezdeményezi; Rudolf Ny-ról segítséget kap
– törökellenes szövetség: magyar Habsburgok, császári zsoldosok, Erdély, románok ® kezdetben sikerek
– Budát nem tudják visszavenni a törököktől.
– 1596.: Eger elesik; Mezőkeresztes: török győz
– döntő győzelem nincs, ország pusztul
II. Bocskai István szabadságharca
1. Előzmények
– 15 éves háború elhúzódása
– zsoldosok garázdálkodása
–
|
hűtlenségi perek
– erőszakos ellenreformáció, rekatolizáció
– Habsburg-abszolutizmus erősödő nyomása
2. Bocskai
– 1601.: Bocskai (Habsburg-hű főúr) is koholt vádak alapján indított hűtlenségi per áldozata
– 1604.: visszakapja birtokát
– szultánnal keres kapcsolatot ® Habsburgok fülébe jut ® Belgiojosó ostromolni kezdi bihari várait ® fegyveres ellenállás
3. Hajdúk
– rideg pásztorkodásból, marhahajtásból élő, török elől menekült délszláv hontalanok
– földönfutóvá szegényült kisnemesek
– szökött jobbágyok
– protestánsok ® Habsburgok ellenreformációja miatt állnak Bocskai mellé a császári seregekből
– Bocskai a bizonytalan életű kóborlóknak birtokot, jogot, szabadságot ígér
– nagy szerepük van a harcokban
– Bocskai letelepíti őket birtokaira, mentesíti őket minden földesúri és állami szolgáltatás alól
– kötelezővé teszi nekik, hogy hívására harcba álljanak
4. Első győzelmek
– Álmosd: első győzelem; nagy katonai sikerek ® Felvidék jelentős része Bocskai keze alá kerül
– török segítséggel birtokba veszi Erdélyt ® 1605. febr.: Erdély fejedelmévé választják
– 1605. ápr. szerencsi ogy.: Mo. fejedelme ® kimondja vallási egyenjogúságot
5. Török korona; Bocskai célja
– török szultán koronát küld ® Bocskai nem fogadja el, mert nem akar török védnökség alá állni
– szultán területeket akart, mely túl nagy lemondással járt volna
– célja a Habsburg-hatalom ellenében a magyar rendi jogok megvédése
– török szövetséget elfogadja, mert ideiglenesen szüksége van támogatásukra
– Habsburgokkal való megegyezésre törekszik
6. 1606. jún. 23. bécsi béke
– Habsburg-magyar viszály lezárása
– szabad vallásgyakorlat
– lázadó fejedelem (Bocskai) birtokadományai legitimek
– Szent Koronát visszahozzák az országba
– nádori tisztet betöltik (Ferdinánd óta nincs betöltve)
– Mo-on uralkodó csak magyaroknak adományozhat birtokot
– végvárak kapitányai csak magyarok lehetnek
– önálló Erdély elismerése
– rendi alkotmány megerősítése
7. 1606. nov. 11.: zsitvatoroki béke
– Bocskai közreműködésével 15 éves háborút zárja le
– nemes török területen is adómentességet élvez
– fennálló helyzet rögzítése
8. Bocskai politikai végrendelete
– amíg a magyar korona idegen kézen van, Erdélynek meg kell őriznie függetlenségét, de mihelyt magyar nemzeti király lesz, csatlakoznia kell
– 1606. dec.: meghal
III. Erdély aranykora – Bethlen Gábor
1. Hatalomra jutása
– Bocskai meghal ® 1613-ig Báthori Gábor a fejedelem ® nem erőskezű; nem állnak mögötte ® Erdély gyengül
– 1613-29.: Bethlen Gábor ® török katonai segítséggel foglalja el a fejedelmi trónt (törökök hívják össze ogy-t Kolozsváron)
– célja: ország egyesítése
– török és nem Habsburg-segítség, mert:
– törököktől jobban fél
– Habsburgok: erőszakosabb abszolutizmus
– törököktől szabad kéz, katonai segítség Habsburgok ellen
– egyesítéshez kedvező külpolitikai helyzet: 30 éves háború
– cseh-morva rendek szövetségeseként hadjárat II. Ferdinánd ellen
– nem szenved vereséget
– béke: királyi Mo. vármegyéje; bécsi béke megerősítése
– ellenállási záradék: ha a fejedelem nem Erdély érdekeit tartja szem előtt, a nemesek ellenállhatnak
– törökök a segítségért Lippát kérik
1620.: Mo. királya
– törököknek nem tetszik; egységesítés ellen vannak ® el akarják foglalni Erdélyt ® 1621.: Bethlen lemond magyar királyi címéről (erdélyi fejedelemség biztosabb magyar királyságnál)
Törökökhöz fűződő viszony
– kevésbé befolyásolják Mo-t, mint a Habsburgok
– kiadások, ajándékok – cél: jó viszonyt fenntartani törökökkel
– török megítélés: Erdélyt nem akarja engedni
2. Intézkedései
– magyar rendek félnek török függéstől és Bethlen abszolutizmusba hajló politikájától (rendeknek nem enged beleszólást a politikába)
– merkantilista; kereskedelemfejlesztő, ipartelepítő gazdaságpolitika (kézművesek, iparosok támogatása)
– 30 nemesnek visszaadja birtokait ® maga mellé állítja őket
– zavaros időkben született birtokadományok felülvizsgálata
– nemesfém-, só-, viaszkivitel joga
– jövedelmek következetes behajtása
– hadseregfejlesztés
– tudomány, művészet támogatása
– Erdélyt gazdaságilag felvirágoztatja ® Erdély aranykora
IV. Zrínyi Miklós
1. Bev.
– szül. 1620. máj. 1.
– 6 éves: szülei meghalnak ® Pázmány Péter neveli
– családjának birtokai török betörések állandó célpontjai
– 30 éves háborúban császár oldalán harcol; reméli, hogy a háború után a Habsburg-ház a törökök ellen fordul ® elkeseríti Bécs újabb fegyvernyugvása a törökkel
– Horvátország, Szlavónia bánja
– II. Rákóczi Györgyben látja az országegyesítő erőt
– fejedelem lengyelországi hadjárata összeomlik ® törökök megtorlásként elözönlik Erdélyt
2 Erdély támadása; Újzrínyivár
– törökök feldúlják Erdélyt ® Habsburgok lépnek
– 1661-es hadjárat: eredménytelen
– 1662. ogy.: rendek nem fogják fel a helyzet komolyságát; császári csapatok fosztogatásai miatt országból való kivonásukat követelik
– Zrínyi támadni akarja törököket ® Bécsből leirat: ne támadjon ® engedelmeskedik
– Várad elesik ® császári tilalom ellenére várat építtet.
Újzrínyivár feladata: török megállítása
3. Téli hadjárat 1664. I. 21 – II. 15.
– 1663.: támogatás nélkül hagyott Érsekújvár elesik ® Zrínyi a magyar sereg főparancsnokaként engedélyt kap a téli hadjáratra ® sikerek
– eszéki Duna-híd felgyújtása ® Dunántúli török hódoltsági területek nincsenek Balkánnal összekötve
– fő cél: Kanizsa ostromának feltételeit megteremteni
1664. máj.: Kanizsa ostroma
– Várost körbekerítik, de udvar döntése késlekedik ® török felmentő seregek szétzúzzák az ostromgyűrűt
– udvar parancsait végrehajtó Montecuccoli visszavonul ® Érsekújvár is elesik
– 1664. Szentgotthárd: nemzeti támogatás ® nagy győzelem
– Montecuccoli parancsnok
4. Vasvári béke
– Ny-ról XIV. Lajos fenyegeti a Habsburg-birodalmat ® nem kötheti le erőit a török ellen ® kedvező lehetőséget nem használják ki: udvar magyar szempontból rendkívül kedvezőtlen köt 20 évre a magyar férfiak tudta és beleegyezése nélkül az előző évek minden hódítását török kézen hagyja
– 1664. nov. 18. Csáktornya: Zrínyi halálos vadászbalesete
5. Tervei
– nemzeti királyság – akadály: török
– nemzeti hadsereg. Feladat: török kiűzése (külső segítséggel)
– korlátlan hatalmú király. feladat: belső rend megteremtése
– rendek önzését, széthúzását bírálja
– eszménye: Mátyás
– elve: nemzeti hadsereg parasztok közül
6. Hadtudományi munkái – a felkészülés gyakorlati feladatai
– Tábori kis tracta: hadsereg hány fős legyen; gyalogság-lovasság aránya
egyszemélyes parancsnokság; fegyelem
– Vitéz hadnagy: félelem bénítja az ember ítélőképességét. Legrombolóbb akkor, ha az egész seregen úrrá lesz
– Mátyás király életéről való elmélkedések: központi nemzeti királyi hatalom megteremtése. Magyar nép ne várjon idegen segítséget, hanem saját erejére támaszkodva szabadítsa fel önmagát
– Az török áfium ellen való orvosság: önálló magyar hadsereg parasztokból