A szatmári békével (1711) a nemzeti fejlődés szempontjából egy kedvezőbb idpszak következik, mint a török uralom idején, mert nem olvasztották be Mao.-t a birodalomba, de a nemesség az adott lehetőségekkel nem tud mindig élni.
Habsburg Birodalom élén a magyar király = Habs. császár áll. A Habs. megígérik, hogy saját törvényeik szerint fogják az országot kormányozni. Valójában igen sok területet kivesznek a magyar országgyűlés területéről. A törvényhozási jogkör korlátozottan érvényesül.
9 Erdély önálló nagyfejedelemség
9 megmaradnak a kiváltságos területek (kunok, jászok, székelyek + szerb határőrvidékek)
9 a szabad királyi városokat a király irányítja
A magyar országgyűlés jogköre korlátozott (az adók és az újoncmegszavazás tartozik ide). Az országgyűlés két kamarás:
Felsőtábla: tagjai: főnemesek, főpapok. Elnöke: nádor
Alsótábla: 52 vármegye és a szabad királyi városok követei a tagok. Elnöke: személynök.
Az országgyűlést a király hívta össze elvileg 3 évenként.
A magyarországi ügyek intézésére még a 16. sz.-ban kormányszékeket állítottak fel. A király irányítása alá tartoztak, tehát az ogy.-nek nem tartoztak felelőséggel. 3 kormányszék:
Kancellária: Bécsben működött. Továbbította az uralkodó rendeleteit, leiratait a magyar helytartótanácshoz. A kancellárok a magyar katolikus főpapok voltak.
Helytartótanács: kezdetben Pozsonyban működött, majd II. József Budára helyezte. Elnöke a nádor volt. A végrehajtó hatalmat gyakorolta, a belső közigazgatást irányította. Feladata volt még a törvények, rendeletek végrehajtása, a hadiadó beszedése.
Kamara: Pozsonyban működött. Feladata volt a pénzügyek intézése.
Az igazságszolgáltatás szervezete:
Hétszemélyes tábla: „legfelsőbb bíróság”. Elnöke: nádor
Királyi tábla: elnöke: személynök
Négy kerületi tábla: vármegyei törvényszékek fellebbviteli bírósága
A törvényhozás, kormányzás, igazságszolgáltatás elválik egymástól felső szinten, a vármegye szintjén viszont összefonódik.
A vármegyékhez kötődik az igazságszolgáltatás, létezik az úriszék. A vármegyék élén a köznemesség áll.