1791-ben megállapodás született a magyar rendek és az udvar között ® 10. törvénycikk. A megállapodás oka: a francia forradalom radikalizálódik és a nemesség is megijed. A törvénycikk tartalma:
- II. Lipótot (1790-92) magyar királlyá koronázzák, mert 25 év után először összehívta az országgyűlést
- Kimondja, hogy Mao. önálló állam, melyet saját törvényei szerint kell kormányozni
- Az adó- és újoncmegszavazás joga az országgyűlésé
- A közigazgatás nyelve a latin, de kötelezővé teszik, hogy az iskolában magyar tanárokat alkalmazzanak a nyelv fejlesztése miatt
- Az uralkodó rendeletekkel nem kormányozhat
- 9 bizottságot állítanak fel a szükséges reformok előkészítésére
A javaslatok 1793-ra készülnek el, de ekkor már I. Ferenc az uralkodó (1792-1835). A kompromisszumot csak a nemesség többsége kötötte a Habs.-kal, a vármegyei nemesség egy része szemben áll az udvarral, ami a magyar jakobinus mozgalom kialakulásához vezet. A szembenállás legfontosabb helyszíne a vármegye.
A nemesség mellett a plebejusok is szembefordulnak a Habs.-kal és mikor Mao.-ra eljutnak a francia forr. eszméi, erősödnek a rokonszenv megnyilvánulások mindkét fél részéről ® szabadságfákat ültetnek, olvasóköröket rendeznek, el kezdenek franciául tanulni.
Kezdetben mozgalomként van jelen, de módosul a helyzet, amikor Martinovics Ignác áll a Habs. ellenes erők élére. Ő már konkrét szervezeti formát teremt az ellenállásnak, 2 társaságot szervez számukra.
1) Reformátorok Társasága
bázisát a nemesek és a vagyonos polgárok alkotják, mert a polgárosodás kérdésében megfogalmazzák, hogy a nemeseknek megmarad a tulajdonjoguk, a volt jobbágyok bérelhetik a földeket.
A legfontosabb kérdés: nemzeti függetlenség kérdése, ami a reformkor egyik fő problémája. Azt szeretnék, ha Mao. szövetséges köztársasággá alakulna, ahol minden nemzetiség használhatná a nyelvét.
2) Szabadság, Egyenlőség Társasága
bázisát a plebejus értelmiség alkotja.
Programjuk is radikálisabb: elsősorban a polgári átalakulás feltételeivel foglalkoznak, ami a reformkor 2. fontos kérdése. A kiváltságok megszűntetését akarják, s ennek akadályát a nemesség és a papság kiváltságos helyzetében, ill. a Habs. kormányzásban látják.
Tagjait úgy szervezik, hogy a programot odaadják lemásolásra. Programjukat a Kátéban fogalmazzák meg, ami kérdés-felelet formájú. Mindenki csak azt ismeri, akitől kapta és, akinek adja.
Martinovics áll a mozgalom élén. 4 igazgatót választ maga mellé:
- Hajnóczy József: a korszak egyetlen nem nemesi származású alispánja. A polgári nemzet fogalom nála jelenik meg először már 1790 körül. Megfogalmazza a kötelező örökváltság szükségességét = a jobbágy megválthatja a szabadságát a földesúrtól, földtulajdonhoz is juthat. A magyar nyelvet fejleszteni kell és a kultúra fejlesztésére is nagy gondot kell fordítani.
- Szentmarjai Ferenc: nemesi ellenzék egyik vezetője
- Lackovics János: huszárezred parancsnoka, nyugdíjazzák, mert magyar nyelvet alkalmazott
- Sigray Jakab: arisztokrata
1795-ben Martinovics feljelentése alapján a mozgalmat felszámolják. (feladja a titkos társaságokat, mert Bécsben házkutatást tartanak nála) 1795-ben kivégzik a vérmezőn M.-ot és a 4 igazgatót, ill. többen börtönbe kerülnek, pl.: Kazinczy.