Beruházási döntések
Beruházás: a tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, a meglévő tárgyi eszközök bővítése, élettartamának, teljesítőképességének növelésére szolgáló tőkekiadás.
A beruházási javaslatok célja:
– A vállalat bevételeinek növelése
– A költségek csökkentése
– A jogszabályi, hatósági előírásoknak való megfelelés
– Az elavult, elhasználódott eszközök pótlása.
A beruházási javaslatok jellemzői:
– Jelentős pénzkiadás
– A beruházás révén képződő hozamok később jelentkeznek
– Hosszú időre meghatározzák a vállalat műszaki-technológiai jellemzőit, gazdasági-és pénzügyi helyzetét
– A rossz döntések sokszor véglegesek, vagy csak igen nagy költségekkel korrigálhatók.
Döntési problémák:
– Pénzügyileg mennyire életképes a javaslat
– Több azonos célt szolgáló beruházási javaslat közül kell választani
– A rendelkezésre álló tőke alapján melyik javaslat az optimális
Gazdaságossági számítások
Statikus mutatók: a pénz időértékét figyelmen kívül hagyják.
Megtérülési idő: az az években kifejezett időtartam, amely ahhoz szükséges, hogy a kezdő tőkebefektetés a beruházás révén képződő pénzáramlásokból megtérüljön.
Átlagos jövedelmezőség: a számvitelileg kimutatott nyereség.
Dinamikus mutatók: pénzáramlások diszkontálásán alapul.
Nettó jelenérték: kifejezi, hogy a beruházás futamideje alatt képződő pénzáramok diszkontált értékéből levonva a kezdő tőkebefektetést, mekkora hozam képződik.
Belső megtérülési ráta: az a kamatláb, amellyel a beruházás révén képződő pénzáramokat diszkontálva, azok együttes összege egyenlő a kezdő pénzárammal.
Jövedelmezőségi index: olyan mutató, amelyben a beruházás révén képződő jövedelmek diszkontált értékét a kezdő pénzáramokhoz viszonyítják. Ha értéke 1-nél nagyobb, akkor a beruházás elfogadható.
Pénzügyi döntések
Befektetési döntések: a vállalkozás eszközeinek nagyságát és összetételét változtatják meg. Alapkérdése, hogy milyen eszközbe mikor, mennyit fektessenek be.
Finanszírozási döntések: arra irányulnak, hogy honnan, milyen formában szerezzék meg a befektetési döntésekhez szükséges tőkét. Alapkérdése, hogy hogyan változzon a pénzügyi- és a tőkeszerkezet.
Rövid távú döntések: arra irányulnak, hogy mennyit fektessen be a cég készletekbe, milyen fizetési határidővel és feltételekkel értékesítsen a cég, valamint, hogy mekkora vevőállományt tartson a cég.
Hosszú távú döntések: arra irányulnak, hogy mikor, mennyit fektessen a cég a tevékenységét tartósan szolgáló eszközökbe. Területei: befektetési döntések, finanszírozási döntések, osztalékkal kapcsolatos döntések
Beruházások csoportosítása
Pótló: a teljesen elhasználódott tárgyi eszközöket újakkal helyettesítik.
Bővítő: korábban nem létező tárgyi eszközök létesítését jelenti. Nettó beruházásnak is nevezik.
Gazdasági alanyok szerint:
– Kormányzati
– Önkormányzati
– Vállalati
– Háztartási
Szerepük szerint:
– Alap (a beruházási cél megvalósulását közvetlenül szolgálja)
– Járulékos (az alapberuházás rendeltetésszerű működését segíti elő)
– Kapcsolódó (az alapberuházás működéséhez szükséges, de közvetlenül más szervezet fejlesztését szolgálja).
Anyagi-műszaki összetétel szerint:
– Gépek
– Gép-felszerelések
– Berendezések
– Építési beruházások
– Építésszerelési beruházások
– Egyéb beruházások
Finanszírozás forrása szerint:
– Saját forrásból
– Külső forrásból
Megvalósítás módja szerint:
– Saját vállalkozásban végzett
– Megbízás útján megvalósuló
– Megrendelés útján megvalósuló
Befektetés fogalma
A vállalati pénzeszközök lekötése a vállalat küldetéséhez kapcsolódva és határozott nyereségszerzési céllal.