Fizetési forgalom formái, a fontosabb bankszámla-típusok

A fizetési forgalom (pénzforgalom) a fizetést teljesítők és a fizetést elfogadók közötti pénzmozgást jelenti.

A pénzforgalom a pénznek az állandó, folyamatos körforgása. Két formája van: készpénzforgalom, számlapénzforgalom.

Bankszámlák típusai:

• elszámolási számla,
• folyószámla,
• határidős betétszámla,
• hitelszámla,
• értékpapír-letéti számla,
• devizaszámla.

Az elszámolási számla a bank és az ügyfél közötti fizetési forgalom lebonyolítására szolgál. Az ügyfeleket a bankjuk bankszámlakivonat formájában értesíti a számlájukon végbement változásokról. Az elszámolási számla nem ad módot hitelezésre. Az elszámolási számlák ún. látra szóló betétnek minősülnek.

A folyószámla az elszámolási számlának egy továbbfejlesztett változata.

A folyószámlahitel előnyei az ügyfél szempontjából:

• A hitel igénybevétel a mindenkori forrás-szükségletnek felel meg.
• Kamatot csak a ténylegesen igénybe vett kölcsönösszeg után kel fizetni.
• Az igénybevétel lehetősége legtöbbször hosszú lejáratú.

Az elszámolási számlánál magasabb kamatot érthetnek el az ügyfelek, ha átmenetileg mobilizálható pénzeszközeiket határidős betétszámlán helyezik el.

A hitelszámla (kölcsönszámla) a hitelek (kölcsönök) nyilvántartására szolgáló számlafajta.

Az értékpapír-letéti számla az ügyfelek bank által őrzött értékpapírjainak könyvelésére, nyilvántartására szolgál.

A devizaszámlákat deviza belföldiek és deviza külföldiek hitelintézeteknél egyaránt nyithatnak.

A bankszámlaszerződés

A bankszámlaszerződés úgy jön létre, hogy az ügyfél számlanyitási kérelmet terjeszt elő, amelyet a bank visszaigazol. A bankszámlaszerződésben pontosan rögzítik az adott számlatulajdonos és a számlát vezető bank számlakezeléssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. A bankszámlaszám megnyitásakor közli a bank az ügyféllel a számlája azonosítására szolgáló pénzforgalmi jelzőszámot (24 jegyű szám). A bankszámla feletti rendelkezési jog a vállalkozási vagyon egy formájának kezelését jelenti, ezért elvileg a vállalkozás tulajdonosa gyakorolhatja, illetve akit ő ezzel megbíz. A bankszámlaszerződés tartalmazza a számlavezetéssel kapcsolatos díjtételek nagyságát is.

A bankszámlával kapcsolatos megbízások teljesítése

A számlavezető bank a számlatulajdonos megbízásait, ill. a számla egyéb módon történő terheléseit általában beérkezési sorrendben teljesíti.

A fizetési határidők

A különböző fizetések határidejében a szerződő felek szabadon állapodhatnak meg. A fizetési határidők be nem tartása esetén a kedvezményezett (a szállító) késedelmi kamatot követelhet a kötelezettől.

A fizetési módok típusai

A fizetési mód megválasztása az egymással szerződéses kapcsolatban lévő felek feladata. Az átutalást, a beszedést, az okmányos meghitelezést és a csekket együttesen készpénz nélküli fizetési módokként szokták emlegetni. A bankkártyával történő fizetést más kifejezéssel készpénzkímélő fizetésnek is nevezzük.

Készpénzes fizetések és a házipénztár

Bizonyos fizetési kötelezettségeket csak készpénzzel lehet végrehajtani. A készpénzes fizetések elsősorban a lakosság körében jellemzőek a mindennapos beszerzések kifizetésekor.

A készpénzes fizetések bonyolítása érdekében a vállalkozásoknak házipénztárat kell fenntartaniuk, a bankoknak pedig pénztárszolgálatot kell létesíteniük.

A vállalkozások házipénztárainak működési szabályait a cégeknek Pénzkezelési szabályzatban kell rögzíteniük. A pénztár az a területileg is elhatárolt hely, ahol a gazdálkodó szervezet készpénzforgalmát lebonyolítják. A pénztáros kezeli a gazdálkodó szervezet készpénzállományát.

A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, érvényesített és utalványozott kiadási pénztárbizonylat alapján fizethet ki a pénztárból pénzt. A pénztárosnak naponta a pénztári órák befejeztével pénztárzárlatot kell végeznie. A házipénztárban a napi pénztárzárlat után tartható készpénzösszeg felső határát házipénztári keretnek nevezzük.

Az átutalás

Az átutalás a legelterjedtebb készpénz nélküli fizetési mód. Az átutalás legfontosabb sajátossága, hogy a fizetést mindig a vevő a kötelezett kezdeményezi.

Az átutalásnak számos előnye van:

• bármilyen jogcímű fizetést ki lehet ily módon egyenlíteni,
• nincs összeghatárhoz kötve,
• akkor is lehet alkalmazni, ha a felek e fizetési módban külön nem állapodtak meg,
• technikailag bonyolítása egy egyszerű banki formanyomtatvány, az ún. átutalási megbízás segítségével történik.

A beszedés (inkasszó)

Beszedés esetén a fizetést mindig a szállító kezdeményezi.

A beszedésnek két fajtája létezett: 1. határidős; 2. azonnali beszedés.

Határidős beszedés esetében a jogosult által benyújtott beszedési megbízást a bank csak akkor teljesített, ha az adós nem emelt kifogást a fizetés ellen. A vállalkozások közötti fizetési forgalomban már nem találkozhatunk vele.

Az azonnali beszedés alkalmazása során nincs lehetőség kifogás emelésére, a kedvezményezett megbízása alapján a bank a kötelezett számláját azonnal megterheli.

Azonnali beszedést a következő esetekben lehet alkalmazni:

• ha e fizetési mód alkalmazását kötelező jogszabály írja elő.
• ha a kötelezett felhatalmazó levelet intéz a bankjához,
• amikor a váltót esedékességkor fizetés végett az egyenes váltóadós által megjelölt banknál bemutatják.

Csoportos fizetési megbízások

1997. októberétől vehető igénybe két új fizetési mód: a csoportos átutalás és a csoportos beszedés.

A csoportos átutalás segítségével az átutalók, a szabványos formában összeállított, különféle összegű átutalási megbízásaikat egy kötetben jutathatják el saját számlavezető bankjukhoz.

A csoportos beszedés azon szervezetek számára előnyös, amelyek rendszeresen, nagy számban, de tételenként alacsony összegeket szednek be. Lakossági bankszámlák terhére beszedés csak ebben a formában kezdeményezhető.

Okmányos meghitelezés

Az okmányos meghitelezés (akkreditív) a külkereskedelemben alkalmazott fizetési mód.

A csekk

A csekk használata a XVI. században Hollandiából indult el.

A hagyományos csekk olyan értékpapír, amely fizetési kötelezettséget testesít meg. A csekkel történő fizetés előfeltétele, hogy a bank ügyfelét csekk-képesnek nyilvánítsa.

A csekknek hat törvényes kelléke van:

• A csekk megjelölése az okirat szövegében a kiállítás nyelvén,
• feltétel nélküli, meghatározott összeg fizetésére szóló utasítás,
• a fizetésre kötelezett (a bank) nevének feltüntetése,
• a fizetés helye,
• a kiállítás helye és napja,
• a kibocsátó aláírása.

A csekk fontosabb fajtái:

Készpénzcsekk: beváltása esetén a bank a csekken szereplő összeget készpénzben fizeti ki.

Az elszámolási csekk: beváltása esetén készpénz kifizetés nem történhet, hanem a jogosult bankszámláján írják jóvá a csekk összegét.

A keresztezett csekkek vagy csak saját ügyfélnek, ill. egy pénzintézetnek, vagy csak egy banknak fizethetők ki.

Csekk egyéb speciális típusai: Utazási csekk, Eurocsekk.

A fedezetlen csekkek kibocsátását a törvények szigorúan büntetik.

A bankkártya

Bankkártyákat a hazai bankok 1989-től bocsátanak ki.

Bankkártya segítségével a kártyabirtokos csak a tényleges vásárlások, és az igénybevett szolgáltatások ellenértékét rendezheti, továbbá készpénzt vehet fel bankjegykiadó automatákból.

A fizetések pénzügyi biztosítékai

A pénzügyi teljesítés biztonsága érdekében a szállító kérheti előzetes pénzügyi biztosíték kikötését.

Biztosítékok csoportosítása:

• dologi biztosíték: az adós felajánl valamilyen vagyontárgyat,
• személyi biztosítékok: ilyenkor különböző személyek felelősségvállalása a fizetés biztosítéka
• egyéb biztosítékok: amelyek nem sorolhatóak be tisztán az előző csoportokba.

Bankgarancia

Olyan kötelezettségvállalás, amelyben a garanciát a nyújtó fél vállalja, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén fizet, ha az eredeti kötelezett nem fizet. A garancia lehet: feltétel nélküli, okmányos garancia. A bankgaranciát garanciadíj ellenében vállalják a bankok.

Fedezetigazolás

A fedezetigazolással a bank a kötelezett kérésére igazolja, hogy az igazolásban feltüntetett pénzeszközzel rendelkezik, azt elkülönítette és másra fel nem használhatja.

Kezességvállalás

A kezességvállalás esetén a kezes vállalja, hogy a kötelezett nem fizetése esetén helyette fizet.

Két fajtája van:

Az egyszerű kezesség esetébe a kezesnek ún. sortartási kifogásra van lehetősége. (A jogosult először a kötelezettől kísérelje meg a végrehajtását).

Készfizető kezesség esetén a kezesnek nincs sortartási kifogására lehetősége.

Zálogjog

Két típusa van: – a jelzálog; – kézizálog.

Jelzálog esetében a zálog tárgya általában ingatlan, bár jelenleg már ingóságon is lehet jelzálogjogot alapítani. Kézizálognál a zálog tárgya mindig valamilyen ingóság. Amennyiben ingóságot terhelnek meg jelzálogjoggal, akkor ezt közjegyzői okiratba kell foglalni.

Óvadék

Az óvadék (kaució) speciális kézizálogként értelmezhető. Olyan kézizálog, amelynél a zálog tárgya csak pénz, takarékbetét, vagy értékpapír lehet. Az óvadék nagy előnye, hogy a követelés behajtásához nem kel bírósági végrehajtást kezdeményezni.