Adólevonási jog az áfa rendszerében
Az adólevonási jog személyi feltételei:
– Egyszeres vagy kettős könyvviteli nyilvántartás vezetése
– Bevételekből az adóköteles jövedelmet tételes költség-elszámolással kell meghatározni.
Az adólevonási jog tárgyi feltételei: az adóalanynak rendelkeznie kell az előzetesen felszámított adó összegét hivatalosan igazoló:
– Számlával
– Egyszerűsített számlával
– Számlát helyettesítő okmánnyal
– Az adó összegét közlő határozattal
– Egyéb, adólevonásra jogosító okmánnyal
Az adólevonási jog keletkezésének időpontja:
– A teljesítésről kiállított számlában a teljesítés időpontjaként feltüntetett nap
– Az áfa jogcímen teljesített befizetés időpontja termékimportnál
– Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja
Számlaadási kötelezettség
Az adóalany a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról adóigazgatási ellenőrzésre alkalmas bizonylatot köteles kibocsátani, amely lehet:
Egyszerűsített számla: a számlára a teljesítés időpontjaként a fizetés időpontját kell felírni. Teljesítés és a fizetés ideje azonos.
Számla: a teljesítés és a fizetés időben eltér.
Számlát helyettesítő okmány: akkor lehet kibocsátani, ha árut árura cserélnek, vagy ha az eladó ellenérték nélkül teljesít, és az áfa áthárítható, vagy ha a vevő előleget fizet.
Nyugta: akkor bocsátják ki, ha a vevő nem kér számlát, kivéve újság- és folyóirat árusítás, szerencsejáték-szolgáltatás.
Az adó bevallása
Az adó bevallása történhet havonta, negyedévente, évente. Az adóbevallás tartalma:
– Az adóelszámolási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettség összesített összege
– Az adóelszámolási időszakban keletkezett előzetesen felszámított és levonható adó összege
– A fizetendő és az előzetesen felszámított adó különbözete.
Az adó megfizetése
Az áfát a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra kötelezett fizeti meg. Ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás szerződés alapján ténylegesen nem történik, de az áfa törvény szerint a tevékenység adóköteles, akkor az adót az fizeti meg, aki a tevékenységet ténylegesen végzi.
Az adó visszaigénylése
Az adóalany az adó összegével az elévülési időn belül a soron következő adómegállapítási időszakban a fizetendő adóját csökkentheti. Az adóalany az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kérheti az adóhatóságtól az adó visszatérítését.
Fogyasztási adó
Jellemzői:
Szerepe van a belföldi termelés, értékesítés védelmében
Az adót a fogyasztási adóval terhelt termék első forgalmazója számítja fel.
Alanya: az a személy, aki a fogyasztási adó köteles terméket belföldi értékesítésre termeli, termelteti, felvásárolja, illetve importálja.
Adófizetési kötelezettség keletkezése:
- Termelt és termeltetett termék értékesítése esetén:
– a teljesítés időpontja
– az ellenérték kiegyenlítésének napja
– kiskereskedelmi hálózatba történő szállításkor a kiszállítás napja
- Nem adóalanytól belföldi értékesítésre beszerzett termék esetén:
– az értékesítés napja
– a termék átadásának napja
- Nem termelési célú felhasználás esetén:
– a felhasználás költségként történő elszámolásának napja
- Termékimport esetén:
– a vámkezelés időpontja
Az adó alapja:
Termelt/termeltetett termék saját kiskereskedelmi hálózatban történő értékesítése esetén: adót, áfát nem tartalmazó forgalmi érték.
Termelt/termeltetett termék nem a saját kiskereskedelmi hálózatban történő értékesítése esetén: adót, áfát nem tartalmazó ellenérték.
Nem adóalanytól beszerzett termék esetén: a vételár.
Nem termelési célú felhasználás esetén: a beszerzési ár.
Import termék esetén: a vámérték.
Az adó mértéke: a fogyasztási adó köteles termék adóalapjának meghatározott %-a.
Adólevonási jog: levonhatja a megfizetett adót:
– Az adó alanya, az importáló, ha az adóval növelt áron eladott, beszerzett terméket visszaveszi, vagy külföldre visszaszállítja
– A vevő, ha a fogyasztási adóval növelt terméket exportálja
– Az adó alanya, ha a törvényben meghatározott terméket adóval növelt áron szerezte be, és azt közvetlen anyagként a termelt/termeltetett termékéhez használja fel