1. 1947-es választások

–     1947. szept.: Kominform (komm. pártok világszervezete) felszólítja MKP-t egypártrendszer létrehozására

–     Nagy Ferenc emigrál ® Baloldali Blokk előretörése: Dinnyés Lajos min. eln. ®
– Marshall-segély elutasítása
– elfogadtatja parlamenttel a kizárólag saját erőforrásokra épített „3 éves                          tervet” ® előirányozza 1938-as gazdasági szint elérését ® tervgazdálkodás

–     első hároméves terv újjáépíti országot ® ország talpraáll

–     1947. júl. 25.: Tildy Zoltán feloszlatja Országgyűlést; választásokat ír ki

–     új választójogi tv ® cél: újabb polgári demokratikus erők kiszorítása
– aktív és passzív választójog szűkítése
– koalíciós pártok közös listán indulnak
– parlamenten kívüli ellenzék helyzetét megnehezítik

–     1947. aug. 31.: koalíciós évek utolsó, viszonylag szabad választása

–     MKP győz 22,3%-kal

2. Választási csalás és erőszak

–     kékcédula: nem lakhelyükön tartózkodók bárhol szavazhatnak ® MKP visszaél vele; faluról falura szállítja szavazókat

–     csalás kiderül, ám a hamis szavazatokat nem érvénytelenítik

–     választás eredménye: magyar lakosság többsége  a polgári demokratikus erők mellett áll (koalíció: 60%; polgári pártok: 39%)

Parlamentáris demokrácia teljes megsemmisítése (MKP által)

–     Magyar függetlenségi Párt mandátumait Választási Bíróság megsemmisítteti ® Pfeiffer Zoltán emigrál

–     kormányfő ismét Dinnyés Lajos ® koalíció csak látszat. MKP kijelenti, hogy mint legnagyobb parlamenti párt, ő a parlament, a kormány; az egész társadalom vezető ereje

3. SZDP beolvasztása kommunista pártba

–     1948. jún. 12.: MKP, SZDP egyesül ® tkp. SZDP szétverése

–     SZDP Kéthly Anna vezette jobbszárnyát likvidálják Kéthly kizárásával, híveinek megfélemlítésével

–     SZDP vezetői egyesülés után látszathatalmat kapnak

–     új párt: Magyar Dolgozók Pártja

–     főtitkár: Rákosi Mátyás

–     Elnök: Szakasits Árpád ® tényleges befolyás nincs

–     vezetők: Gerő Ernő Farkas Mihály, Kádár János, Marosán György

–     MDP: szovjet megszálló hatalom Mo-i kiszolgálója; nem független a Szovjetunió Kommunista Pártjától

4. Kommunista hegemónia kiépítése

–     kisgazda-, parasztpártokban vezető szerep baloldaliaké ® elfogadják MDP programját

–     Demokrata Néppárt, Keresztény Női Tábor: vallásüldözés áldozata. Barankovics István, Slachta Margit emigrál

–     1949. febr. 1.: Magyar Függetlenségi Népfront megalakul ® tagjai: fel nem oszlatott pártok és szervezetek
Választásokon közös listán indulnak ® 1949-es választásokon lakosság csak az MDP vezette népfrontlistára szavazhat ® tkp. már nem is választás

–     „választások” menete 1990-ig:
– párt (MDP, MSZMP) meghatározza programját
– programot átveszi a párt által irányított népfront
– népfront megrendezi a választásokat, de jelölt csak az lehet, aki azonosul a                népfront, tehát lényegileg a párt programjával

–     E módszer demokráciát hazudva kiszűri a népképviseleti szervekből az ellenzéket

5. Államosítások

–     1947.: nagybankok, hozzájuk kapcsolódó ipari, kereskedelmi vállalatok államosítása

–     1948. febr.: Ipari Minisztérium kommunista irányítás alá kerül

–     1948. márc.: minden 100 főt foglalkoztató üzem, gyár államosítása

–     1949. dec. 28.: minden 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató kisipari műhely, üzlet államosítása

–     államosítások ideológiai indoka: gyárakat, üzemeket a dolgozó nép saját tulajdonába veszi; ezzel megszünteti a „tőkés rend kizsákmányolását”

–     vállalatok élére pártfunkcionáriusok ® nem értenek vállalatvezetéshez ® korábbi vezető ottmarad. Dicsőség a párté; problémák esetén régi vezetőt vádolják szabotázzsal

–     államosítások ® nehézipar 100%-át, könnyűipar 75%-át államosítják

–     tervgazdálkodási rendszer: párt kezében koncentrálják teljes gazdaságirányítást ® Országos Tervhivatal, Nehézipari Központ, Állami Biztosító létrehozása

–     gazdasági érdekképviseleti szervezetek feloszlatása; új, pártvezetéssel irányított szakszervezetek létrehozása

–     SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa): párthatalom hű szekértolója; nem a munkások érdekeit védi

6. Megfélemlítés

–     1945-től fizikai és lelki terror az MKP, SZEB hatalmának megszervezése, kiteljesítése eszközeként

–     1946.: ÁVO (Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya) megalakul

–     1950. jan. 1.: ÁVH (Honvédelmi Minisztérium katonapolitikai osztálya + AVO) létrejön – vez. Péter Gábor.
Tkp. függetlenül működő szerv, amely Rákosi, Gerő, Farkas, Révai, Péter G. utasításait hajtja végre

–     ÁVH tisztjei az élet minden területén jelen vannak; őrködnek a szocializmus és a marxista ideológia kizárólagosságának fenntartásán, rettegésben tartva az egész országot

7. Egyházüldözés

–     MKP gyűlöli egyházakat:
– kommunizmus az ateizmus kizárólagosságát hirdeti
– szovjet megszállás, fokozódó kommunista hatalomátvétel ellen                                leghatározottabban Mindszenty József bíboros érsek lép fel

–     1948. dec. 23.: koholt vádak alapján letartóztatják Mindszenty József hercegprímást ® életfogytiglani fegyházbüntetés (biztos?!)

–     Ordas László evangélikus püspök: perbe fogják; börtön

–     Ravasz László református püspök: belső emigráció (letiltják közéleti szereplésről)

–     több száz pap bebörtönzése

8. Ideológiai hegemónia

–     KALOT, cserkészet és további egyesületek feloszlatása: 1946. Rajk László (SZEB utasítására)

–     1948. ápr.: iskolák államosítása ® csak erőszakkal végrehajtható

–     tantervekbe, tankönyvekbe beépül marxista ideológia