Az Anjouk kora Magyarországon

Károly Róbert (1308-1342)
1. Tartományúri hatalom Magyarországon. (kiskirályok)
1301. kiskirályok szerepe, száma megnőtt: bizonyos területeken felségjogokat élveznek.
Csák Máté, Aba Amádé, Kán László, Kőszegiek, Borsa Kopasz.
2. Jelöltek a magyar trónra: csehek és bajorok. Fő szempont a legitimitás (törvényszerű, folytonosság).
V. István lányának Máriának és a nápolyi Anjou II. András leszármazottja: Károly Róbert.
Feltételek: Az esztergomi érsek, Székesfehérváron, szent koronával koronázza meg.
3. Károly Róbert harca a trónért, a hatalomért:
Kiskirályok hatalmának letörése:

4. 1312. rozgonyi csata (felvidéken): Aba Amádéval ütközött meg.
Károly Róbert támogatói: egyház, nemesség, polgárság (elegük volt a kiskirályok hatalmából).
1321. Csák Máté halála (természetes)  Az ország egész területe K. R. alá került.
5. Kormányzati rendszere: az uralkodó megbízható híveire épített:
– új nagybirtokos arisztokrácia: Újlakiak, Goraiak, Lakiak. Jövedelmeik: birtokadományokat kaptak, királyi várak és uradalmak irányításának bevételei.
Királyi tanácsokon való részvétel joga -> döntéshozó szerv is volt.
– Végrehajtók ún. familiárisok (hűbéresek)
Károly Róbert nem tartotta fontosnak a rendiséget nem hívott össze rendi országgyűlést.
– Főtisztviselők: nádor, országbíró, tárnokmester, kincstárnok.
6. Gazdaságpolitikája: Regálékra alapozott tudatos gazdaságpolitikája volt.
– Necskei Dömötör: gazdasági reform végrehajtója.
– Értékálló aranyforint bevezetése 1325-től.(Magyarország Európa aranytermelésének 2/3-át biztosította)
– Nemesérc monopólium: pénzveretés joga a királyé.
– 1327-től megszűnt a bányászat királyi monopólium uralma. (bányabér: csak 1/3-a a tulajdonosé)
– Kamara haszna (pénzcsere): bevezette a kapuadót, a jobbágyok 1. állami adója.
– 30-ad vám
– 1335. visegrádi királytalálkozó (lengyel, cseh, magyar): Bécs árumegállító jogának kikerülése.

7. Hadsereg és
– banderiális hadsereg: egy zászló alatt felvonuló katonák egysége
– főként királyi bandériumhoz tartoztak
– lovas, könnyűlovas, páncélos

Külpolitika
– Hadjáratokat folytat, de sikertelenek.
– Adria: tengermellék, Besszarába: Havasalföld.
– Sikerek diplomáciai úton:
– 1335 Visegrád, 1339 magyar-lengyel örökösödési szerződés

Nagy Lajos (1342-1382)
1. Stabil szilárd országot vett át.
Hadjáratokat indított Nápoly felé is: A nápolyi trón Károly Róbert jogos öröksége volt. Részleges sikerek, tartósan nem voltak sikeresek.
Velence ellen, Balkán ellen: sikereket is ért el.
Sikerült megszerezni Dalmáciát és szerb területeket. Szembekerült a törökökkel.
2. Magyar-lengyel kapcsolat:
1370 meghalt Nagy Kázmér  öröklődési törvény: Nagy Lajos lett a lengyel király. Personalunió: anyja (zsarnok) uralkodott Lengyelországban.
3. 1351-es törvények:
– Ősiség törvénye: Aranybullába leírt végrendelkezési szabadságot megszüntette (beleszólhatott a végrendeletbe): Végrendelkezés jogát kivette a nemes kezéből és az egész nemzetségre kiterjesztette, ha kihalt a nemzetség, akkor a föld visszaszállt a királyra.
– Egy és ugyanazon nemzeti szabadság: kis-, közép-, főnemes ugyan azokkal a jogokkal rendelkezett.
– 9-ed: gabona, szőlő 9-edét be kell szolgáltatni. Egységes fellépés a kis- és középnemesek védelmére. Később terményadó lett.