A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon II. József uralkodása (1780-1790) alatt teljesedett ki.
Mária Terézia nem volt felvilágosult abszolutista uralkodó, mégis tanácsosai sugalmazására az uralkodása 2. felében született olyan rendelkezései, amelyek ebben az irányba mutatnak. A reformok még nála is következetesebb végrehajtója fia, II. József volt.
1765-től anyja mellett uralkodótársként működött, (Német-római császárrá koronázták) de csak korlátozott jogkörrel.
Megvetette az udvar fényűzését, és az volt a véleménye, hogy a nemességet is meg kell törni. Mindezek miatt már saját korában sem volt túl népszerű.
Anyja halála után következetesen és nagy lendülettel látott neki a reformok véghez vitelének. Nem koronáztatta meg magát királynak Magyarországon, hogy ne kelljen a rendi alkotmányra felesküdnie. Rendeletek egész sorát adta ki.
1781-ben lazított a cenzúrán, majd 1781. októberében kiadta a türelmi rendeletet, amely szabad vallásgyakorlatot biztosított, ugyanakkor abból indult ki, hogy az egyház alá van rendelve az államnak. Ezért feloszlatta a nem tanítással foglalkozó szerzetesrendeket, és átszervezte a papképzést.
1782-ben egyesítette az osztrák és a cseh kancelláriát az udvari kamarával. Összevonta a magyar és erdélyi kancelláriát, a kincstartói hivatallá alakított magyar kamarát pedig a pozsonyi helytartótanács alá rendelte, és az így létrejött hivatal központját Budára helyezte, Niczky József vezetésével.
1784 Április 13-án II. József Pozsonyböl Bécsbe vitette a koronát.
1784-ben az egész birodalomban a hivatalos ügyek intézésére a német nyelvet vezette be, s a közép- és felsőoktatás nyelve is a német lett.
„Tévedés azt hinni,hogy elakarom nyomni a magyar nyelvet. Rendeletem nem irányul sem a magyar nyelv sem a Magyarországon beszélt tőbbi nyelv ellen.Csupán az a célom, hogy felszámoljam a latint ezt a holt nyelvet, melyet csakis a tudósok használnak.Semmiképp sem szándékom az anyanyelv kiírtása, sem a saját kényelmem szolgálata, mivel latinul is igen jól ki tudom fejezni magam.”
A népesség összeírása 1784-ben már az új adórendszer, a nemesi adózás céljából készült.
Elrendelte a lakosság ősszeírását a házak beszámozását.Ez lett volna az első lépés a közteher-
viselés felé. A magyar vármegyék szabotálták az összeírást, erre II.József elrendelte a katonai
felügyelet alatti összeírást, és aki ellenáll azt talpig vasban küldjék Bécsbe. Az 54 ispán közűl
25 tartózkodott Bécsben a zavargás alatt ezeket felfüggesztette hivatalukból.
A nemesség persze élénken tiltakozott, s mivel az ellenállás központja a megyék voltak József
1784 Erdély: Feltűnik a színen Horea egy megváltott jobbágy aki ácsként dolgozik a csizéri templom építésénél. Ő képviseli három esetben is a román parasztok érdekeit az uralkodó előtt, 1779,1782, 1784-ben. Ekkor személyesen adhatja elő panaszaikat az uralkodónak. Két ok a felkelés kirobbanásához:1.II.József megakarja erősíteni a határőrvidéket, önként jelentkezőket vétetne fel bele a határőrség körzetének falvaiból.(Erről kiderült csak álhír.)
2.Az átlagosnál jobb területü vidékek terheinek hirtelen, erős megnövekedése.
Az összeírások idején a Bécsből hazatérő Huan-Horea-t akit azzal engedett haza II.József, hogy nem lesz bántódása rögtön lecsukattak,és bántalmazták. Megszökve a börtönből Closcaval és Crisannal kirobbantották a román parasztfelkelést. Gheorghe Crisan a zalatnai uradalom szökött jobbágya, gyűjti egybe Meszkátonba a parasztnépet azzal, hogy Gyulafehérvárra vonulnak felvenni a fegyvert. Erdély napokon belül lángokban áll, főleg Hunyad, Zaránd, az Érchegység, de Magyarország szomszédos területei is.
1784.12.07-én illetve 11.-én a felkelést leverik. Crisan a börtönben öngyilkos lett, Horeát és Closcat Gyulafehérvárott kerékbetörik.
/ A lázadók a megtámadott települések lakóitól sokszor azt követelték, hogy térjenek át a pravoszláv hitre.
Aki megtagadta azt kivégezték.Ld.: Abrudbánya /
1785-ban az országot 10 (+3 Erdély) kerületre osztotta, élükre „kerületi biztosok” kerültek.
A megye ezeken belül pusztán közigazgatási egység maradt, királyhű alispánnal.
1785-ben született a jobbágyrendelet, amely megszüntette az örökös jobbágyságot, megadta a költözés szabadságát.
1789. február 10-én kelt pátens föld mérete utáni adózást tervezett paraszti- nemesi rétegnek egyaránt. a paraszt ezen felül egy összegben adózott volna a nemesnek, letudva minden járadékát (a robot a jobbágyrendelet eltörölte).
A rendelkezések a birodalomban mindenhol ellenkezést váltottak ki. II. József így halála előtt kénytelen volt a vallási, jobbágy, illetve alsópapság anyagi helyzetére vonatkozó törvények kivételével valamennyit intézkedését visszavonni.