– mállás sorén a kőzetek ércanyaga általában feloldódik, és oldatként a tenger fele vándorol
– mivel a tengervíz vegyi összetétele más, mint a folyóvízé, ezért a folyóvizek oldott fémtartalma a tengerbe érve kicsapódik
– így jönnek létre az üledékes vas-, mangán-, cink- és rézérctelepek (helyenként kéntelepek)
– a bauxit különféle (magmás, átalakult, üledékes) kőzetek málladékából keletkezett
– két fajtája van:
– lateritbauxit:
– a trópusi övezetben az alatta lévő, többnyire magmás, vagy átalakult kőzetek elmállásával keletkezett
– a világ bauxitkészleteinek túlnyomó része
– karsztbauxit:
– a mészkő és dolomit felszíni mélyedéseiben fordul elő
– kőolaj, földgáz:
– az elhalt planktoni szervezetek a mélybe süllyednek, ott oxigénmentes közegbe kerülnek és bomlásnak indulnak
– a kőolaj és a földgáz a mélyben uralkodó nagy nyomás hatására felfelé vándorolt addig, amíg tömör záróréteg útját nem útját nem álltaàmegreked és felhalmozódik
– kősó, kálisó
– az egyetlen ehető ásvány
– nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára
– olyan száraz éghajlatú öblökben és tengerekben halmozódott fel, amelyek csak keskeny csatornával kapcsolódnak a nyílt tengerhez
– kőszén:
– szerves eredetű
– növényekből képződik
– a növények eltemetődnek
– oxigénmentes közegbe kerülnek
– a hőmérséklet és nyomás hatására megindul a szenesedés
– mennél több idő a föld alatt, annál nagyobb fűtőérték (mert csökken a nedvességtartalma)
– tőzeg: legalacsonyabb fűtőértékű
– lignit: alacsony fűtőértékű
– barnakőszén: befejeződött a szenesedés
– feketekőszén: házi fűtésre
– antracit: legjobb minőségű