1. Bethlen-korszak szellemi élete
– ugrásszerű fejlődés, átütő siker
– vez. 1922-31.: gr. Klebelsberg Kunó; Bethlen-kormány kultuszminisztere
– politikai cél: kultúrfölény megteremtése ® magyarság szellemileg, kultúrailag Kárpát-medence vezetője; kultúrfölény többi Kárpát-medencei néppel szemben
– eszköze: pénz (revízióra készülő állam pénzét hadsereg viszi el ® békeszerződésben 30 e fős hadsereg ® pénz szabadul föl) Klebelsberg elhiteti, hogy ezt a pénzt a kultúrára kell fordítani
2. Intézkedések
– alsó-, népoktatás fejlesztése; iskolák építése
– 1926.: népiskolai tv.: ® néhány év alatt 3500 elemi iskolai tanterem; 1/2 ennyi vidéki tanítói lakás ® 80 fős osztály helyett 60, majd 40 az átlaglétszám
– népiskolai tv. hatására 1930-ra lakosságnak csak 10%-a analfabéta
– egyetemek erősítése (ország szétszabdalása után Pozsonyi Egyetem Pécsre, Kolozsvári Egyetem Szegedre költözik)
– leendő magyar értelmiség külföldi tanulmányútjainak biztosítására, a magyar szellemi élet színvonalának emelésére intézmények sorát tervezi (Bécs, Berlin, Róma)
– jelentős összegeket áldoz kutatásra, új intézetek létrehozására
– 1922-31.: oktatás állam kezében. Nem tudja oktatás összes terhét viselni ® felekezeti iskolák megmaradnak erős állami befolyás alatt
3. Bethlen-korszak szellemisége
– liberális konzervativizmus = korlátozottan szabadelvű felfogás
– keresztény és nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodás, szabadságjogok nagyon korlátozott megadása
– 1927-től: Magyar Szemle (szerk. Szekfű Gyula)
– 1919. Szabó Dezső: Az elsodort falu ® bírálja mindazt, ami az 1918-as összeomláshoz vezetett
– 1925. Szabó Dezső: Segítség ® Bethlen-rendszer gyilkos rajza (földreform elsikkasztása, magyar nép cserbenhagyása, nagybirtokosokkal és „zsidó” nagytőkésekkel való kiegyezés)
– Nyugat ® Osvát Ernő, Babits, Móricz szerk.
– Kassák Lajos: baloldali, avantgarde szellemiség legeredetibb egyénisége (Munka c. folyóirat)