A Kárpát-medence szerkezete és felszínének alakulása, hazánk ásványkincsei
oligocén: megszűnik a beltenger
Pannon-beltó à homokkő, márga: Budai-hegység
miocén: Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása, vulkanizmus
Visegrádi-hg – Kárpátok à riolit, andezit
Visegrádi-hg, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zemplén, Tokaj
színesércek: réz, cink à Gyöngyösoroszi, Recsk
pliocén: vulkanizmus folytatása (bazaltos)
Szt. György-hegy, Somló, Tátika, Badacsony, Gulács, Csobánc, Karancs, Medves
bazalttakaró, lignit, kőolaj, földgáz
pleisztocén: jégkorszak à periglaciális terület è kőfolyások, kőmezők, fagyhatású aprózódás
holocén: változik az éghajlat à folyóteraszok kialakulása
futóhomok kialakulása
vastag lösztakaró à Hajdúság, Szolnok környéke
Energiahordozók
szén: lignit, barnakőszén, feketekőszén
barnakőszén: eocén-korú à Dunántúli kphg. (Dorog, Tokod, Tatabánya, Oroszlány)
miocén-korú à Salgótarján, Ózd, Miskolc
lignit: pliocén-korú à Visonta, Gyöngyös, Bükkábrány
feketekőszén: jura-korú à Mecsek, Komló, Vasas, Mázaszászvár
kőolaj, földgáz: pliocén
Zalai-dombvidék: Nagylengyel, Lovászi
Dél-Alföldi körzet: Zsana, Szank, Üllés, Kiskunhalas, Szeged, Algyő
elég a földgáz, de kevés a kőolaj (20%)
fosszilis à nem képződik új
uránérc: Mecsek à Kővágószőlős
vízerőmű: Tiszalök, Kisköre à megújuló
az energiagazdaság sebezhető pontja Magyarországnak
behozatal
Ércek, ásványok
bauxit: kréta à Dunántúli-kphg
karsztbauxit à mészkövön képződött
Halimba, Ajka, Iszkaszentgyörgy, Szőc, Nyirád, Fenyőfő
mangánérc: jura à Úrkút, Eplény
réz, cink: miocén vulkanizmus
Mátra: Recsk, Gyöngyösoroszi
vasérc: triász à Rudabánya
Építőipari anyagok
perlit (szigetelőanyag): Zempléni-hg à Pálháza (Mád felett)
kaoli (porcelán alapanyaga): Zempléni-hg à Mád è Hollóháza
homok, sóder: Győr, Csepel, Dunaújváros