Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

1. Előzmények

–     1825-től reformországgyűlések ® nem hoznak lényeges változást a jobbágykérdésben

–     1840-es évek: forradalmak Európában

–     1847. nov.: utolsó rendi ogy. Pozsonyban

–     1848. márc. 3.: Kossuth (Pest vármegye követe) beszéde: Habsburg-birodalom alkotmányos átalakítását, eddig elért eredmények törvénybe foglalását követeli

–     főrendi ház nem tart ülést ® nem kell állást foglalnia

–     Pilvax-kör tagjai felveszik a kapcsolatot Kossuthtal; márc. 19-re tömegdemonstrációt szerveznek

–     márc. 13. Bécs: forradalom ® Metternich kormánya elbukik

–     márc. 14.: főrend elfogadja Kossuth javaslatát

2. 1848. márc. 15.

–     felirati javaslat Pozsonyból Bécsbe

–     Pesten Pilvax-kör tagjai elindítják az eseményeket

–     Bécsbe megérkezik a forradalom híre ® elfogadják a feliratot

–     felirat tartalmazza: évenkénti ogy., Unió, sajtószabadság, közteherviselés, jobbágyfelszabadítás

3. 1848. márc. 17.

–     gr. Batthyány Lajos engedélyt kap kormányalapításra

–     első felelős magyar minisztérium tagjai:
– Batthyány Lajos miniszterelnök
– Kossuth Lajos pénzügymin.
– Széchenyi István közlekedési min.
– Deák Ferenc igazságügymin.
– Mészáros Lázár hadügymin.
– Klauzál Gábor kereskedelmi min.
– Szemere Bertalan belügymin.
– Esterházy Pál császár személye körüli min.
– Eötvös József kultuszmin.

–     kormány legfontosabb teendői: nemzetőrség, honvédség. Ezekhez pénz kell ® bankjegykibocsátás

–     nemzetiségek nem kapnak kollektív jogokat

4. Áprilisi törvények

–     1848. ápr. 11.: V. Ferdinánd aláírásával szentesíti

–     választójog kiterjesztése: vagyoni cenzus + értelmiség

–     kétkamarás parlament megmarad

Társadalmi átrendeződés

–     kötelező örökváltság

–     ősiség eltörlése

–     közadózás

–     keresztény felekezetek egyenjogúsága

–     származási különbségek eltörlése


Politikai felépítmény

–     unió Erdéllyel

–     népképviseleti ogy

–     ogy. kormányt felelősségre vonhatja

–     ogy. csak saját beleegyezésével oszlatható fel

–     uralkodó rendelete csak felelős miniszter aláírásával érvényes

–     sajtószabadság

–     nemzetőrség

Mo. önállósága

–     perszonális unió

–     király jogai távolléte idején nádorra szállnak

nem oldják meg nemzetiségi kérdést

5. Szeptemberi fordulat

–     1848. júl. 5.: népképviseleti ogy. összeül

–     1848. júl. 11.: Kossuth megajánlási beszéde: honvédelem megszervezése

–     1848. aug.: Deák javaslatot Bécsbe viszi ® nem fogadják őket

–     államirat: áprilisi törvények érvénytelenek ® Széchenyi összeroppan

–     1848. szept. 11.: kormány lemond

6. Nemzetiségek – Jellasics

–     törvényekben rögzített jogok hovatartozás nélkül mindenkit megilletnek

–     kormány csak Horváto. önállóságát ismerné el ® szerb, román mozgalmak Bécshez fordulnak

–     Jellasics, Horváto. bánja Bécs titkos támogatásával megtámadja Mo-t

–     1848. szept. 11.: Jellasics csapatai átlépik a Drávát

7. Az első összecsapások

–     1848. szept. 29. Pákozd-Sukoró: magyar győzelem

–     horvátok Bécs felé menekülnek

–     1848. okt. 6.: új forradalom Bécsben ® Mo. nem használja ki

–     1848. okt. 30.: Móga (magyar) serege átlépi a határt ® Schwechatnál veszít

–     osztrák vezetésnek megvan az ürügye; nyíltan szervezi seregeit

8. Uralkodóváltás

–     1848. dec. 2.: V. Ferdinánd helyett I. Ferenc József

–     értelme: új uralkodót nem kötik elődje által aláírt áprilisi törvények

–     1848. dec.: Windischgrätz hadjáratot indít Mo. ellen

9. Hadműveletek

–     OHB Görgeyt nevezi ki főparancsnoknak ® szerinte hadsereg nem ütőképes, kiképzetlen ® harc nélkül visszavonul

–     1848. dec. 30.: Perczel Mór Mórnál csatát veszít

–     kormány Debrecenbe költözik ® újoncozás, felszerelés megszervezése

–     kormány Windischgrätzcel próbál tárgyalni – sikertelenül

–     Bem József 48 karácsonyára visszaszerzi Kolozsvárt ® erdélyi hadjárat

–     Görgey É-i hadjárata: kivonja magát ellenség bekerítéséből

–     1849. febr. 26-27.: Kápolna: Dembinski csatát veszt

–     márc. 4. olmützi alkotmány: megszünteti Mo. függetlenségét; áprilisi törvények előtti helyzet visszaállítása

–     újra Görgey a hadvezér ® tavaszi hadjárat: 4 hét alatt szinte egész Mo-t felszabadítja

–     máj. 21.: Buda felszabadul ® lélektani szempontból fontos

10. 1849. ápr. 14.

–     Debreceni Református Nagytemplom: Függetlenségi Nyilatkozat

–     Habsburg-ház trónfosztása

–     Mo. függetlensége

–     új kormány kormányzó elnöke Kossuth; Szemere min. elnök

11. Reménytelenség

–     1849. tavasza: Szent Szövetség alapján Ausztria oroszok segítségét kéri

–     Fro., Anglia a Birodalom fennmaradását akarja; megegyezést javasolnak

–     Németo., Olasz. forradalmait leverték ® sehonnan sem számíthatunk külső segítségre

–     1849. jún.: Paszkievics (orosz) átlépi a határt

–     osztrák hadsereg vezetője Haynau

–     kormány keresztes háborút hirdet; románok + szerbek segítenének ® túlerő fegyveres együttműködést már nem tesz lehetővé

12. Bukás

–     1849. aug. 9. Temesvár: osztrák győzelem

–     aug. 11.: Kossuth emigrál; Görgey teljhatalmat kap

–     aug. 13. Világos: Görgey az oroszok (!) előtt leteszi a fegyvert; feltétel nélkül megadja magát

Bukás okai

–     nemzetiségi ellentétek

–     nemzetközi viszonyok (nincs támogatás; oroszok)

–     ellenfél túlerőben

–     ország tartalékai kimerültek

szabadságharc jelentősége: polgári átalakulás megvalósul

13. Megtorlás

–     osztrák főparancsnok: Haynau ® fegyverletétel után vérengzés (kivégzések, börtönök, kényszersorozások)

–     1849. okt. 6. Arad: 13 vértanú (bécsi forradalom évfordulója)

–     1850 nyara: európai közvélemény felháborodása miatt menesztik Haynaut

–     Windischgrätz: föderalisztikus, szövetségi elképzelések; 47-es állapotok visszaállítása

–     Schwarzenberg: centralizmus – teljes központosítás ® Alexander Bach belügyminiszter dolgozza ki

–     1851-es szilveszteri pátens: olmützi alkotmányt hatályon kívül helyezi. Jogegyenlőség, jobbágyfelszabadítás, feudális terhek eltörlése érvényben marad