1. Előzmények (18. sz.)
– kettős forradalom: francia polgári és angol ipari
– ipari forradalom hatása: Németo., Olaszo. belső határait elavulttá teszi az egységesedő gazdasági élet; tömegelégedetlenség
– Napóleon végighódítja Európát Oroszo-ig
– Európa rendezés Napóleon után (1814. bécsi kongresszus)
– változásokat megállítani nem lehet; feudális monarchiák gazdaságába behatolnak a tőkés viszonyok; polgári eszméket sem lehet feltartóztatni
Szent Szövetség (1815.)
– porosz, orosz, osztrák
– cél: feudális monarchiák fenntartása; forradalmi mozgalmak fegyveres leverése
2. Liberalizmus, nacionalizmus
– liberalizmus: feudális abszolutizmus eltörlése, polgári szabadságjogok érvényesítése, gazdasági életben szabadverseny; választójog esetében minél kisebb vagyoni cenzus; tv-eket általuk megválasztott parlament hozza
– nacionalizmus: független, egységes nemzeti állam; nemzeti érdekeket tartja szem előtt
3. Forradalmi irányzatok
– mérsékelten liberális: liberális földbirtokos, nagyburzsoázia. Önkényuralom ® alkotmányos monarchia. Vagyoni cenzushoz kötött választójog
– radikális demokrata: közép-, kispolgárság; értelmiség. Demokratikus köztársaság
– szocialista: ipari forradalom proletariátusa. Kapitalizmus elutasítása, közösségi társadalom megteremtése (Marx, Engels)
– Közép-, Kelet-Európa: liberális nemesség ® jobbágyfelszabadítás, feudalizmus felszámolása
4. Szabadságmozgalmak
– gazdaság, társadalom terén változások feltartóztathatatlanok ® szabadságmozgalmak
1820-as évek
– 1820. Spo. ® Fro. segít leverni
– portugál, nápolyi, piemonti forradalmak ® nagyhatalmak beavatkozása visszaállítja régi állapotokat
– 1821. Görögo ® egyetlen sikeres szabadságmozgalom (1829.: elismerik Görögo. függlenségét)
– 1825. dec. Oroszo.: dekarbristák alkotmányos monarchiát akarnak (Cár korlátlan hatalommal rendelkezik) ® vérbe fojtják
1830-32
– 1830. Fro.: X. Károly uralkodó abszolutizmusra tör
– rendeletei: parlament és nemzetőrség feloszlatása
– barikádok Párizs utcáin; lemondásra késtetik X. Károlyt ® helyette Lajos Fülöp az új király ® bankárok + nagyvállalkozók alkotmányos királysága
– 1830. Belgium: fr. forradalom hírére. Siker ® önálló állammá válik
– Ibériai-fsz.: forradalmak
– Anglia: tömegmozgalmak
– Ita. felkelések ® Ausztria fojtja el
– 1830-31.: Lengyelo-Oro. háború (oroszellenes lengyel szabadságharc) ® elbukik
– 1834.: Német vámszövetség ® lépés a német egységhez.
Habsburgok kimaradnak belőle
Szabadon vihetik-hozhatják német államok áruikat
– Poroszország kezd megerősödni, vezető szerephez jutni
5. Fro-i osztályharcok
– Lajos Fülöp ® vagyonosok támogatása; igazi burzsoázia kimarad a hatalomból
– hatalomból részt követelő liberális, radikális polgári erők + párizsi proletariátus, diákság ® 1848. febr. 22.: párizsi forradalom
– bankett: politizáló emberek összejövetele
– Lajos Fülöp: katonák Párizs köré ® elűzik
– új köztársaság, ideiglenes kormány (Louis Blanc)
– titkos és egyenlő választójog
– munkához való jog ® nemzeti műhelyek (nem profitorientált, hanem arra törekszik, hogy munkát adjon)
– együttműködés megszűnik; liberális körök elfordulnak a tömegmozgalmaktól
– május: általános választójog – választások: konzervatív többség a nemzetgyűlésben
– június: egyedül maradt párizsi proletárok fegyveres felkelését a katonaság leveri
6. Forradalom és szabadságharc
– ahol a forradalom nemzeti szabadságharccal párosul, ott tovább tart ki – pl. Mo.
– 1848.: Milánó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest: forradalmak
7. 1848-49. forradalmainak bukása
– forradalmak bukásának oka: liberális, radikális polgári erők félelme a tömegmozgalmaktól
– francia polgárság nem támogatja Európa forradalmait
– Anglia – egyensúlypolitika: változások ellen
– Oroszo., Poroszo., Ausztria: szabad kéz a forradalmak leverésében
8. A forradalmak mérlege
– nem érnek célt a nemzeti függetlenséget követelő törekvések
– önkényuralom jegyei megerősödnek
– Közép-, Kelet-Európa néhány országa: jobbágyfelszabadítás