Filozófia emelt szintű írásbeli mintafeladatsor

Filozófia

Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor

„A” rész

1. 1. Melyik görög kifejezés kapcsolódik a sztoicizmushoz?
   1. hédoné
   2. apatheia
   3. epokhé

1. 2. Ki írta a következő gondolatokat: „az ész nyilvános használatának mindenkor szabadnak kell lennie, mert egyedül ez képes megvalósítani az emberek között a felvilágosodást; az ész magánhasználatát azonban többször is korlátok közé lehet szorítani anélkül, hogy ez különösebben gátolná a felvilágosodást.”
   1. Voltaire
   2. Rousseau
   3. Kant

1. 3. „A drogosoknak börtönben a helyük” kijelentés – az emotivizmus álláspontja szerint  –
   1. csupán arról informál, hogy a kijelentést tevő személy ellenszenvesnek tartja őket, a kijelentésnek nincs logikai igazságértéke.
   2. kognitív és emotív jelentéssel is rendelkezik.
   3. olyasmit állít, ami empirikusan ellenőrizhető.

1. 4. Melyik állítás hamis?
   1. Carnap azt állítja, hogy a metafizika állításai látszatállítások.
   2. Carnap azt állítja, hogy a metafizika állításai empirikusak.
   3. Carnap azt állítja, hogy a metafizika állításai értelmetlenek.

(kérdésenként 5 pont)

„B” rész

Nevezze meg az idézett művek szerzőjét és értelmezze röviden az idézetek által felvetett filozófiai problémákat!

1. 1. „Egyetlen út szó marad még, hogy: van. Ezen igen sok a jegy, mivel nem-született, romolhatatlan, egész, egyetlen, rendületlen és teljes. Soha nem volt, nem lesz, mivel most teljességgel van, egy, folytonos. Mert miféle kezdetét tudnád kinyomozni, hogyan és honnan növekedett volna? Nem fogom megengedni, hogy a nemlétezőből mond vagy gondold keletkezését, mert nem gondolható el és nem mondható, hogy nem létezik.”

(10 pont)

1. 2. „Így én is, hogy addig se maradjak határozatlan a cselekedeteimben, amíg az ész kényszere folytán az vagyok ítéleteimben, s ez idő alatt is a lehető legboldogabban élhessek, bizonyos ideiglenes erkölcstant alkottam magamnak, amely csak három vagy négy vezérelvből állt.”

(10 pont)

1. 3. „A filozófia tisztázza, a tudományok pedig verifikálják a tételeket. A tudományban a kijelentések igazságáról van szó, a filozófiában pedig arról, hogy tulajdonképpen mit is jelentenek a kijelentések.”

(10 pont)

„C” rész

Fejtse ki a három esszékérdés egyikét minimum két oldal terjedelemben! (Az esszé megírásához használható a szöveggyűjtemény vagy a helyben megkapott szövegrészlet).

1. 1. „Vizsgálódásunk első tárgya tehát az lesz, hogy az ideák miképpen kerülnek az elmébe.” John Locke Értekezés az emberi értelemről c. műve I. és II. könyvének részletei alapján rekonstruálja a szerző álláspontját!

1. 2. Értelmezze Canterbury Szent Anzelm és Aquinói Szent Tamás istenérveit! Milyen érvekkel mutatta ki Kant az ontológiai, a kozmológiai és a fizikoteológiai istenérvek hibáit?

(Megadott műrészletek: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologica, Kant: A tiszta ész kritikája)

1. „A fenomenológia újfajta leíró módszer és a priori tudomány” A husserli fenomenológia kulcsfogalmainak értelmezésével bizonyítsa az állítást!

(Megadott műrészlet: Husserl: A fenomenológia ideája. Öt előadás részletei)

(50 pont)

Értékelési útmutató az írásbeli mintafeladatsorhoz

„A” rész

1. B

2. C

3. A

4. B

feladatonként 5 pont, összesen 20 pont

„B” rész

1. 1. Parmenidész B 8. töredéke.

Kulcsfogalmak, megállapítások: A létező és a nemlétező problémája. A létező jellemzőinek felsorolása: van/létezik, keletkezés és pusztulás nélküli, nem osztható, mozdulatlan, teljes. A jegyek érvekkel való alátámasztása. A létezőből nem keletkezhet létező ill. nemlétező, a létező van, nem keletkezik, nem pusztul el. A nemlétező nincs, tehát belőle sem keletkezhet létező. Az „út” az elmélkedés, módszeres kutatás metaforája a görög filozófiában.

1. 2. Descartes: Értekezés a módszerről. 3. rész.

Kulcsfogalmak, megállapítások: A szerző célja egy szigorú bizonyossággal rendelkező etika megalkotása volt. „Ideiglenes etika” megalkotására arra az időre volt szüksége a filozófusnak, amíg nézetei teljes átvizsgálásával foglalkozik. Az egyén értelmi belátásának fontosságát emeli ki.

1. 3. Schlick: A filozófia fordulata.

Kulcsfogalmak, megállapítások: A Bécsi Kör (neopozitivizmus) logikai pozitivizmus képviselőjének álláspontja: a filozófia feladata nem tételek felállítása, hanem a kijelentések logikai elemzése. A verifikáció, a logikai pozitivizmusban használatos igazolás: egy kijelentés igazságát, igaz vagy hamis voltát úgy ellenőrizhetjük, ha az állítást összehasonlítjuk azzal a ténnyel, amire az állítás vonatkozik. A tudományok feladata a tények feltárása és leírása.

Férdésenként 10 pont az alábbi bontásban:

A szerző felismerése:                         3 pont

Értelmezés:                                        7 pont

Összesen:                                           30 pont

„C” rész

Értékelhető elemek:

(A lehetséges válaszokat jelöli, nem kötelező minden elem megléte. A * jel értékelhető pontszámot jelent.)

1. Két ismeretelméleti kiindulópont az újkori filozófiában: az értelem (racionalizmus) és a tapasztalat (empirizmus). ** Locke az empirizmus álláspontját az Értekezés az emberi értelemről c. művében fejtette ki. Galilei, Newton, Boyle évszázadában élt, tanúja volt a modern természettudományok fölvirágzásának. A tudományos eredményekről ösztönözve, meg akarta védeni e tudományok empirista módszereit a racionalista filozófiai hagyománnyal szemben. A könyv “Levél az olvasóhoz” című részében a tudomány “mesteremberének” nevezi magát, aki azzal kívánja szolgálni a tudományt, hogy “a talaj valamelyes megtisztítására törekszik, és eltakarítani próbál valamit a tudásnak útjában álló törmelékből”; a törmelék a skolasztikus és racionalista elméletek absztrakcióit jelenti. *** A Bevezetésben tisztázza az idea kifejezés jelentését, az emberi elme valamennyi tudattartalmát (érzet, képzet, fogalom) ideának nevezi. **

Lehet utalni a főbb filozófiatörténeti felfogásokra: Platón filozófiájában az ideák örök, változatlan, csak értelmi úton felfogható létezők, amelyekből részesednek a fizikai világ dolgai. A racionalisták és az empiristák az emberi elme tartalmait értik a fogalmon. Descartes háromféle ideát különböztet meg: a velünk született ideákat / idea innáta (a dolog, az igazság, a gondolkodás eszméi, nem a tapasztalatból származnak, de feltételei a tapasztalásnak, pl. logikai, erkölcsi elvek); a percepciós (latin ‘megragad, megért’) ideákat (az elme közvetlenül dolgozza fel az érzéki és értelmi ismereteteket); és a fikciós ideákat (a percepciós ideák alapján magunk alkotjuk, pl. a ló és az ember ideáiból a kentaur). *****

Locke az Értekezés I. könyvében a velünk született eszmék kritikájából indul ki. Először azt támadja meg, hogy velünk született módon tudnánk olyan elveket, hogy ami van, az van, hogy semmi sem mond ellent önmagának. és az egész nagyobb a részeknél. Ezen elvek velünk születettsége mellett az érv az, hogy mindenki egyetért velük. Locke válasza, hogy még az egyetemes egyetértés sem igazolná, hogy az elvek tudása velünk született; ám nincs is ilyen egyetemes egyetértés, hiszen a gyermekek, sőt nagyon sok felnőtt elméjében sincsenek jelen. Az ellen nincs kifogása, hogy az ilyen elvek felismerésére való képesség velünk születik. Azt sem kifogásolja, hogy valamilyen értelemben maguktól értetődően igazak bárki számára, aki csak képes őket megérteni. Mindkét nézet igaz ugyan, de egyikből sem következik az innátizmus, a velünk született eszmék tana. A logikai elvek velünk született volta ellen szóló érvek alkalmazhatók a gyakorlati és erkölcsi elvekre is, jóllehet itt Locke még egy további ellenérvet is felhoz, nevezetesen azt, hogy ha az elvek velünk születettek, akkor nyilván az őket alkotó ideák is azok, amiről nyilvánvalóan szó sincs. Locke fő oka az innátizmus bírálatára empirista elkötelezettsége, de vannak más okai is. Az egyik, hogy a velünk született eszmék tanát olyan politikai nézetek alátámasztására is használták, melyeket elutasított. Néhányan úgy érveltek, hogy azért nem szállhatunk szembe a királyi hatalommal, mert velünk születetten tudjuk, hogy a király isteni jogon uralkodik. Locke elvetette az efféle nézeteket, valamint általánosabb formájukat, mely szerint bizonyos eszmék nem bírálhatók. ******

A II. könyvben megvizsgálja, hogyan kerülnek az ideák az elménkbe. Locke szerint az ember természetes képességei révén tesz szert ismeretekre. Születésünkkor az elménk tiszta lap (tabula rasa), semmi sincs ráírva, a tapasztalás írja tele ideákkal. Valamennyi idea, és ennélfogva minden tudás végső soron a tapasztalatból ered. A tapasztalat két forrását különbözteti meg: az érzékelést és elménk belső működését (reflexió). Az érzékszerveinkkel felfogott dolgokat az elme összehasonlítja, egyesíti, szétválasztja, emlékezik, kételkedik az érzékelt dolgokról. **** Milyen viszony van az ideák és a dolgok között? Locke úgy vélte, hogy a tárgyakban megvan az erő arra, hogy ideákat keltsenek elménkben. “Mindazt, amit csak az elme magában észrevesz, vagy ami észrevevésének, gondolkodásának vagy értelmének közvetlen tárgya, ideának hívom; és azt az erőt, amely elménkben ideát ébreszt, azon tárgy tulajdonságának nevezem, amelyben az erő lakik” Az öt elsődleges tulajdonság, a kiterjedés, alak, mozgás vagy nyugalom, szám és tömörség. Ezek magukban a dolgokban vannak, “a testtől teljesen elválaszthatatlanok, akármilyen állapotban legyen is az a test. Az öt másodlagos tulajdonság: szín, hang, íz, illat és sűrűség (megfelelnek öt érzékszervünknek), amelyekről Locke azt állítja, hogy “a tárgyakban igazság szerint semmi egyebek, mint erők arra, hogy elsődleges tulajdonságaikkal bennünk különböző érzeteket ébresszenek” ****

Locke megmagyarázza, tudásunk hogyan származhat csak két forrásból. Ennek érdekében különbséget tesz “egyszerű” és “összetett” ideák között. Az előbbiek az érzékelésből származnak, belőlük alkotja meg az elme az összetett ideákat. Három csoportra osztotta az összetett ideákat, mégpedig szubsztanciákra, módozatokra és viszonyokra. A gondolkodás hagyományos nyelvén szólva ez a felosztás a dolgok ideáit, tulajdonságaik ideáit és egymáshoz való viszonyaik ideáit jelöli. ****

Eltérések Locke, Berkeley és Hume felfogásában: Locke-nál az érzéki tapasztalat elsőrendű és az egyetlen, ami a bizonyosságot hordozza (ennek első lépése az észlelés), addig Berkeley ebben kételkedik, s az érzékileg felfogható tulajdonságokat nem tekinti önmagukban tárgyakhoz kapcsolódónak. „Létezni annyi, mint észlelve lenni.” A szubsztancia mind Locke-nál, mind Berkeley-nél, mind pedig Hume-nál probléma. Míg Locke létező kategóriakánt használja a fogalmat, addig Berkeley elveti az anyagi szubsztanciát, Hume pedig szkeptikus érvekkel támadja az anyagi dolgok létezésének bizonyosságát. *** Kant „kopernikuszi fordulata”, a megismerés határainak és az emberi megismerőképességének a vizsgálata. „Minden ismeret a tapasztalattal kezdődik, de nem minden ismeret származik a tapasztalatból.”

2. Canterbury Szent Anzelm ontológiai istenérve: Isten létezését Isten fogalmából vezette le. „Kétségtelen tehát, hogy az, aminél nagyobbat elgondolni nem lehetséges, az értelemben is jelen van, és ténylegesen létezik.””(Proslogion 2. fejezet) ** Érvelési eljárása jellemző a platóni típusú / realista filozófiákra. **

Aquinói Szent Tamás istenérveivel arra törekedett, hogy a hit által elfogadott istenképet az értelem számára is elfogadhatóvá tegye. Érvelése a görög filozófiai hagyományból elsősorban Arisztotelészre támaszkodik, a mozdulatlan mozgatóról, a szubsztancia létrejöttének négy okáról, a lehetőségről és a valóságról alkotott felfogására. ***** A Summa Theologica c. munkájában Isten létét öt úton bizonyítja:

1. A világ dolgai mozgásban vannak, mindent mozgat valami, lenni kell egy első mozgatónak, ami mozdulatlan. Isten az első mozgató.
2. A hatóokok egymástól függenek, egyik sem tudja létrehozni önmagát. Isten az első ok / a létesítő ok.
3. A dolgok esetlegesek, lehetőségük van a létezésre, de nem szükségszerű a létezésük. Isten a szükségszerűség oka.
4. A dolgok a tökéletesség különböző fokán állnak, inkább vagy kevésbé jók, igazak, nemesek. Isten az oka minden létező létének, jó voltának és tökéletességének.
5. A tudat nélküli, természetes dolgok cél szerint működnek, nem véletlenül, hanem valamilyen szándék irányítja őket. Isten mint értelmes lény irányít minden dolgot a cél felé. **********

Kant ismeretelméleti kérdésfeltevése: Mit tudhatunk? A tiszta ész kritikája c. művében az emberi megismerőképesség szerkezetét és határait vizsgája. ** A szemlélet és az értelem sajátossága, hogy a priori elemeik (tér és idő, értelmi kategóriák) tárgyiasult formákban vizsgálhatóak. Az ész a priori elemei / ideái azonban (pl. lélek, Isten) nem jelennek meg tárgyi formában. Ha az ész tárgyi létezést tulajdonít az ideáknak, hibás következtetésekre jut. **** A tiszta ész mintaképe Isten. A Kantot megelőző filozófiák Isten létezésének háromféle bizonyítékét dolgozták ki: az ontológiai, a kozmológiai és a fizikoteológiai istenérvet. Az első érv hibája, hogy egy fogalomból kíván következtetni annak a lénynek a létezésére, akit a fogalom jelöl. „Isten nem létezik” kijelentést ennek alapján önellentmondásnak tartja. Egy fogalomból valójában csupán az általa jelölt dolog lehetőségére következtethetünk. „Száz valóságos tallér semmivel sem tartalmaz többet, mint száz lehetséges.” Az „Isten létezik” kijelentést abszurdum analitikus állításnak tekinteni, ha szintetikus állításnak tekintjük, akkor a tagadása nem önellentmondás. **** A kozmológiai istenérv szerint a nem szükségképpen létező lény létezése feltételezi egy szükségképpen létező lény létezését, amely egyben a legreálisabb lény is. Ha a kijelentést megfordítjuk: „A legreálisabb lény szükségképpen létezik.” – az ontológiai istenérvhez jutunk. ** A fizikoteológiai istenérv a világ rendjéből, célszerű berendezkedéséből és szépségéből következtet egy teremtő létezésére. Az érv eredete az antikvitásba nyúlik vissza. Kant szerint ez az érv legfeljebb egy univerzális világkészítő mester létezését valószínűsítheti. *** A tiszta észnek ezek az ideái nem értelmetlenek, bár tudományos módszerekkel nem ismerhetőek meg. Az értelem tevékenységét szabályozó elvként működnek (etika – erkölcsi posztulátumok, erkölcsi törvény, morális cselekvés; „A vallás a puszta ész határain belül” – nem szabad átlépni a tiszta ész kritikájában megvont határokat, nem szabad bizonyítható tudásnak feltüntetni, ami a hit tárgya.). ******

3. A mindennapi és az empirikus-tudományos gondolkodást a természetes beállítódás / szellemi magatartás jellemzi. * A megismerést magától értetődőnek tekinti. Szemlélődve és gondolkodva a dolgok felé fordulunk, amelyek különféle módon és létezésformában adottak számunkra. ** A filozófiai beállítódás nehézségekbe ütközik, ha reflektál az ismeret, a megismerő szubjektum és a tárgy viszonyáról. ** A megismerés valamennyi aktusa a megismerő szubjektum pszichikai élménye. ** A pszichikai jelenségek mindig valamire irányulnak, valamit gondolunk, valamire vágyunk. * Ezt a ráirányultságot nevezzük intencionalitásnak. * A megismert vagy elgondolt dolog jelensége / a fenomén intencionális élményben adott a megismerő szubjektum számára. ** A természetes beállítódásban az objektum transzcendens a szubjektum számára, a filozófiai beállítódásban a fenomén nem transzcendens. ** A fenomenológia sajátos filozófiai módszer / újfalta leíró módszer és a priori tudomány. ** A fenomén adekvát módon reprezentálja-e azt, amit megjelenít a szubjektum számára? A világ egész léte, érvénye nyitott kérdés marad. ** A fenomenológia szerint, fel kell függesztenünk a külvilág létezésére irányuló ítéleteinket és vélekedéseinket, az objektumok létezését zárójelbe kell tennünk. ** Filozófiatörténeti összefüggések: epokhé / szkepticizmus; * karteziánus kételkedés; *** Kant a jelenségvilágról és a „magánvaló dolog”-ról, a tiszta metafizika lehetőségéről, empirista és racionalista ismeretkritika. ***** Eltérés Kanttól: Husserl szerint a fenomének előítélet-mentes / mindennapi tapasztalattól és tudományos ismeretektől mentes leírására kell törekedni. *** A fenomenológiai redukció eljárása: a külvilág / valóság létezése zárójelbe kerül, felszámolja az objektum és szubjektum transzcendenciáját (természetes beállítódás), a vizsgálódás az intencionális élményben adott fenoménekre korlátozódik. *** Minden pszichikai élménynek megfeleltet egy tiszta fenomént, amely a pszichikai élmény immanens lényegét abszolút adottságként emeli ki. ** Husserl elveti, hogy a pszichológia tudománya (tényekkel foglalkozik, állításai empirikus jellegűek) alapozza meg a logikát. ** A  pszichológia 19. századi fejlődése, igénye arra, hogy a logika pszichológiára alapozódjék (pszichologizmus). **

Értékelési szempontok és pontszámok:

• filozófiatörténeti tájékozottság, problémafelismerés, a probléma elhelyezése a filozófiai hagyományon belül, szövegértelmezési készség                                              20 pont
• szövegalkotás, a megfogalmazás nyelvi szintje, adekvát fogalomhasználat, logikus gondolatvezetés, argumentációs készség, a vizsgázó önálló véleménye, kreativitása

20 pont

• a kérdés interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozásainak meglátása         10 pont

Összesen                                                                                                                   50 pont