Antant:
Anglia, Franciaország, Oroszország, Japán, USA, Olaszország, Románia, Szerbia, Görögország
Előny: Több felől tudnak támadni, több a gyarmatuk, Anyagi segítség, munkaerő, fegyver több, 240 millió lakosság, 11 milliós sereg, hátrány, hogy elszórva vannak az országok, nehéz lesz egyesíteni a csapatokat
Központi hatalmak:
Németország, Monarchia, Bulgária, Törökország
Előny: egy helyen vannak, könnyű egyesíteni a csapatokat, hátrány, hogy könnyű lesz bekeríteni őket, kevés a gyarmatuk, 120 milliós lakosság, 6,4 milliós sereg, villámháborút terveznek
Ellentétek:
1. Anglia – Németország – angol kontinentális egyensúlypolitika, marokkói válság
2. Franciaország – Németország – német egységbe beavatkoznak a franciák
3. Oroszország – Monarchia – az osztrákok nem adták vissza a segítséget az or.-török háborúban
4. Japán, USA – Németország – gyarmatszerzési törekvések miatt
5. Olaszország – Monarchia – az olasz egység megteremtésénél, azért állt az antanthoz, mert szerette volna Líbiát megszerezni és ebben az antant segített
6. Balkáni háború
1914. június 28.
A Monarchia hadgyakorlatot tartott Bosznia Hercegovinában (hiszen 1908-ban annektálta), Szarajevóban, de a szerbeknek épp ekkor volt nemzeti gyásznapja. Ezért egy merénylő, Gavrilo Princi megölte a trónörököst Ferenc Ferdinándot és feleségét, Zsófiát.
Princi kapcsoaltban állt egy terrorszervezettel, az Egyesülés és Halál nevű szervvel.
= ürügy a háború kirobbantására
A németek kidolgoztak egy haditervet a német vezérkari főnökkel, Alfred von Schliefennel = villámháborús terv. Eszerint Németország pár hét alatt elfoglalta volna Franciaországot, a Monarchia Oroszországot, aztán együtt a többieket.
A Monarchia Princi kiadatását követelte Szerbiától, de a szerbek visszaüzentek, hogy nem adják ki, hisz az ororszok támogatták őket.
1914. július 28.
A Monarchia hadüzenetet küldött Szerbiának, majd augusztusban megtörténtek mindkét oldalról a kölcsönös hadüzenetek. Ekkor még semleges volt az USA, Olaszország, Románia, Bulgária és Törökország.