I. Bulgária
Megszűnt a cárizmus. 1919. Demokratikus kormány alakul, Sztambolinszki vezetésével, de egy terrorista meggyilkolja reformjai miatt.
II. Törökország
1923. Revíziós háborúk. Kikiáltják a köztársaságot. Elnöke: Kemal Atatürt (a törökök atyjának is nevezik, hisz ő vezette be a török abc-t). A főváros Ankara lesz.
III. Németország
1918. október – a kormány demokratikus reformokat akar, a népnek is kezd elege lenni a háborúból. Novemberben matrózlázadás és berlini forradalom kezdődik a háború ellen.
Erre a kormány és II. Vilmos lemond. A forradalom élére a kommunisták állnak. Kikiáltják a Német Szocialista Köztársaságot. 1919-re új kormány alkul. Köztársasági elnök: Elbert. Belügyminiszter: Noske. A kommunistákat nem veszik be a kormányba, ezért megalakul a Németországi Kommunisták Pártja, melynek célja a proletár diktatúra megvalósítása és a kormány megdöntése.
Noske leveri a kommunisták felkelését és kivégzik a vezetőket: Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot. Főváros Weimar lesz.
IV. Ausztria
Különálló ország lesz. A Monarchia szétesése után IV. Károly lemond és kikiáltják a Köztársaságot. Miniszterelnök: Karl Renner. Szociáldemokraták vezetésével demokratikus köztársaság működik. Ausztriában nem jelentős a kommunista párt. Felmerül az Anschluss igénye = Németország és Ausztria egyesítése.
V. Magyarország
A dualizmus fejlődő gazdaságát az akasztotta meg, hogy át kellett állni a hadiiparra.
Pl: dohány
Itt nők és gyerekek is dolgoztak. Bevezették a jegyrendszert az élelmiszerhiány miatt. Tisza István kitartott a háború mellett. Károlyi Mihály volt az ellenzék vezetője. Békét akart, ki akart lépni a háborúból. IV. Károly is békét akart, de az Antant nem fogadta el.
Miniszterelnök: Wekerle Sándor (1917-18)
Választójogi blokk a háború ellen.
Még így is a németek szövetségében kell maradni. A háború végén a Monarchia feldarabolódik, a magyaroknak lehetősége nyílik függetlenedni, de a nemzetiségek el akarnak szakadni.