Háború utáni erőviszonyok
– a II. világháborúval lezárul Európa világhatalmi vezető szerepe
– kísérlet a háború utáni együttműködés fenntartására
– a háború befejeződése után azonban megkezdődik a szembenállás
– oka: érdekellentétek; történelmi múlt, eszmék, életforma különbözősége
– világ számos pontján (gyarmatok) hatalmi űr
USA helyzete
– létrejön az OAS: amerikai államok szervezete
– koalíció egyik legjelentősebb hatalma
– felborul a háború előtti hatalmi rendszer, az űrökbe benyomul
– vezető szerep a hagyományos fegyverekben + atomfegyver
– robbanásszerű ipari fejlődés (termelés megduplázódott) – hadi konjuktúra
– világ ipari termelésének felét, exportjának harmadát adja
– területén nem folyt háború – nincs pusztítás
– vezető szerepet akar a világpolitikában, izoláció vége
– cél: világbéke, szabad kereskedelem, liberális politika, demokrácia kiterjesztése
– nem törekszik területe növelésére
– gazdasági irányítószerep szervezetei:
– IMF Nemzetközi Valutaalap
– IBRD Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
– GATT Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény
– legnagyobb tengeri flotta (hadi és kereskedelmi)
– fontos a nagyhatalmi ellenőrző szerepe és a vétójoga az ENSZ-ben
Szovjetunió
– 20-as évektől periférikus hatalom a világpolitikában
– elzárkózó, befelé forduló kommunista rendszer – kivonul a világpolitikából
– cél a háborúban: az Orosz Birodalom feltámasztása (nyugati területek visszaszerzése)
– 1939. augusztus: Molotov-Ribbentrop paktum
– kölcsönös barátsági, megnemtámadási szerződés
– Hitlernek szükséges a SZU semlegessége
– titkos záradék: Lengyelország felosztása a Curzon-vonal mentén
– következmény: K-Lengyelország elfoglalása, finn területek elfoglalása (1940)
– Baltikum bekebelezése (1942)
– nyugati hatalmak tudomásul veszik a szovjet terjeszkedést
– helyzet megváltozik a SZU megtámadásával – antifasiszta koalíció
– háború után a cél a befolyási övezet minél nyugatabbra tolása – katonai sikerek
– legnagyobb szárazföldi katonai hatalom – 10 millió fő, minőségi fegyverzet (pl. T34)
– finlandizáció terve: Csehország, Magyarország, Lengyelország, Jugoszlávia, Bulgária
– demokratikus berendezkedésű, semleges államok, pajzsként védenék a SZU-t
– a hidegháború miatt meghiúsul
– szovjet rész: Németország, Berlin, Ausztria 4 részre osztása
– Baltikumban nem sikerül fenntartani a szovjet fennhatóságot
– Görögország: angol érdekszféra
– Jugoszlávia: szovjet szféra, de 1947-től kétutas politika
– elpusztult gazdasági háttér, nagyhatalmi szerepét katonai erejének köszönheti
– óriási emberveszteség, demográfiai törés: férfiak alacsony száma, munkaerőhiány
– pótlás: malenkij-robot: elhurcoltak és hadifoglyok
– óriási jóvátételre van szüksége: meghódított területek kirablása
– nagyhatalmi helyzete kiegyensúlyozatlan – befelé zárkózás, „kényszerszövetségesek”
– addig áll fenn, amíg bírja a fegyverkezési versenyt
Nagy-Britannia
– a háború után másodrendű hatalom, a harmadik helyre csúszott
– az első világháborúban már amerikai segítségre szorult
– európai erőegyensúly megtartása csak amerikai segítséggel
– háború után az USA benyújtja a számlát
– pénzügyi feltételek: vámrendszer leépítése, Font Sterling blokk megszűntetése
– szétrombolja az angol birodalom gazdasági vázát, gazdaság meggyengül
– gyarmatai 2/3-át elveszíti, jelentős piacvesztés
– 1947: India függetlensége (Gandhi-féle elégedetlenségi mozgalom)
– Palesztinában megszűnik a brit mandátum (1948: létrejön Izrael)
– fel kell adnia görögországi pozícióit
– nem tartható a tradicionális angol külpolitika (erőegyensúly, fényes elszigeteltség)
– európai stabilitás az USA és Moszkva politikájának függvénye
Franciaország
– 1919. Párizs-környéki békék: biztosítja érdekeit
– nagy része német megszállás alatt + kollaboránsok
– gazdaság tönkremegy (ipari kapacitás Németország szolgálatába állt)
– felszabadító harcok nem kedveznek
– még kiszolgáltatottabb az USA-nak, mint Nagy-Britannia
– Anglia követelésére emelik nagyhatalommá (pedig nem franciák szabadították fel)
– vétójog az ENSZ-ben, megszállási övezeteket kap
– hosszú belpolitikai válság
Legyőzöttek
– a háborúban az egész politika és gazdaság részt vesz – súlyos következmények
– légitámadások tönkreteszik a hátországot is
– nagymértékű jóvátétel szükséges
– megszálló csapatok (különösen SZU) minden értéket elhordanak
– szuverenitásuk a békekötésig átmenetileg megszűnt
– nem lehetnek tagjai nemzetközi szervezeteknek
– lakosság nyomorog: infláció, élelmiszer, fűtőanyag, iparcikkek, lakások hiánya
– területi veszteségek (különösen K-Németország), menekültáradat, kitelepítések