Előzmények
 az első világháborút lezáró békék magában hordozzák az újabb háború lehetőségét
 a legyőzöttek túlságosan megalázottak, a győztesek követelései többnyire irreálisak
 fasizálódási folyamat Olaszországban
 1927 Tanaka-memorandum: az ázsiai japán birodalom terve
 1933-ban a szélsőjobboldal kerül hatalomra Hitler vezetésével
 1936 Berlin-Róma-tengely létrejötte
 1936 antikomintern paktum
 Németország, Japán, Olaszország kommunistaellenes megegyezése
 1938. március 12-13. Anschluss
 Németország bekebelezi Ausztriát, hogy a német nyelvterületeket egyesítse
 1938. szept. 29-30. müncheni konferencia (Chamberlain, Daladier, Mussolini, Hitler)
 a Szudéta-vidéket Németországhoz csatolják
 1939. március 15. a német csapatok bevonulnak Prágába
 létrejön a Cseh-morva protektorátus
 1939. augusztus 23-24. Molotov-Ribbentrop paktum
 szovjet-német megnemtámadási egyezmény, 10 évre béke
 a Curzon-vonal mentén lesz a német-szovjet határ
 a németek Délkelet-Európában teljes érdektelenséget vállalnak
Lengyelország megtámadása
 ürügy: a német-lengyel határon lévő gliwicei rádióállomás elleni merénylet
 provokatív, megrendezett akció
 1939. szeptember 1. a németek megtámadják Lengyelországot – fehér-terv
 1939. szeptember 3. Anglia és Franciaország hadat üzen Németországnak
 1939. szeptember 28. elesik Varsó – a lengyelek esélytelenek
 1939. szeptember 17. Szovjetunió is megtámadja Lengyelországot
 Észtország, Lettország, Litvánia, Nyugat-Belorusszia, Ukrajna és Finnország egy részének elfoglalása még ősszel
Hadműveletek Észak- és Nyugat-Európában
 1940. április 9. a német hadsereg lerohanja Dániát és Norvégiát – Weserübung
 így a német flotta közel került a brit szigetekhez
 nem támadhatták Németországot északi irányból
 Norvégiában Quisling a németekkel együttműködő kormányt alakít
 1940. máj. 10. Benelux (sárga-terv) és Franciaország (vörös-terv) elleni német támadás
 május 10. Hollandia, május 27. Belgium annektálása
 az Ardenneken keresztül, a Maginot-vonalat megkerülve támadják a franciákat
 június 22. a franciák aláírják a fegyverszüneti egyezményt a compiégne-i erdőben
 Elzász-Lotaringiát Németországhoz csatolják
 Vichy székhellyel német ellenőrzés alatt tartott állam alakul
 a német sikerek oka
 támadások váratlan helyen, váratlan időben
 szűk területen nagy erejű támadások a légierő támogatásával
 páncélos hadosztályok bevetése
Az angliai csata
 1940. május 10. Churchill lesz az angol miniszterelnök
 a békülékenységet felváltja egy németellenes politika
 1940. augusztusában megindul a német támadás – Seelöwe-hadművelet
 az angol flotta erősebb volt a németnél
 Hitler úgy tervezte, hogy először az angol kikötőkre mérnek csapást
 a jórészt Amerikából származó angol repülőgépek fejlett technikával rendelkeznek
 ezért a német légierő kudarcot vall
 szeptemberben Hitler leállítja a hadmozdulatokat
A háború kiterjesztése Észak-Afrikára és a Balkánra
 1940. szeptember 13. Mussolini sikertelenül megtámadja Egyiptomot
 1940. október 28. sikertelen olasz támadás Görögország ellen
 1941. április Hitler megtámadja Jugoszláviát
 április 17. Jugoszlávia leteszi a fegyvert
 1941. április végére Görögország is német fennhatóságra kerül
 1941. február Tripoliban partra szállnak a németek Rommel vezetésével (Africacorps)
 Alexandriáig jutnak
 1942. október-november El-Alamein
 angol seregek Montgomery vezetésével feltartóztatják a németeket
A Szovjetunió megtámadása
 ok: Szovjetunió bővelkedett a nyersanyagokban és ásványkincsekben
 1941. június 22. megindul a német támadás – Barbarossa-terv
 háromirányú támadás
 északon: Leningrád, Baltikum
 középen: Moszkva
 délen: Kijev, a Kaukázus
 sikerek
 Leningrádot blokád alá vonják
 Kijev elesik, Ukrajna német kézre kerül
 október 2. megindul a Moszkva elleni támadás
 a keletről érkező szovjet hadosztályok megállítják a német előrenyomulást
 kb. 100 km-re szorítják vissza őket Moszkvától
 a német hadsereg villámháborús terve a Vörös hadsereg ellen kudarcot vall
 szinte kifogyhatatlan létszámú a szovjet hadsereg
 diktatórikus államvezetés
 új szovjet fegyverek bevetése: T-34-es és KV-2-es harckocsik, „Sztálin-orgonák”