Időtartama: 18. sz. legutolsó éveitől a 19. sz. első kétharmada, de volt, ahol még a 19.-20. sz. fordulóján is létezett.
A klasszicizmusból nőtt ki, de hamarosan szembefordult vele. Elődje a szentimentalizmus volt.
A szó eredete: román szóból, melynek jelentése regény (a latinnal szemben anyanyelven írt elbeszélő művek neve).
A romantika az irodalomban fejlődött ki és innen tevődött át más művészeti ágakba.
Forrása: általános illúzióvesztés a francia forradalom után.
A romantikusok megtagadták az egész polgári ideológiát. Szembefordultak a klasszicizmus dogmáival és a művész szabadságát hirdették. Népművészet, népi kultúra felfedezése.
Orientalizmus (keletkutatás) és egzotizmus.
Jellemzői:
– eredetiség,
– nemzeti múlt,
– a művész szabadsága,
– különleges élethelyzetek,
– egyedi cselekménybonyolítás,
– érdekfeszítő események,
– fantázia, fantasztikum,
– felfokozott pátosz,
– zeneiség, festőiség,
– töredékesség,
– végletek, túlzások,
– líraiság, lírai(vá vált) műfajok,
– kevert műfajok (verses regény, ballada),
– szimmetrikus szerkezet.
A magyar reformkor és irodalmi élete
A romantika eszméi összefonódtak az idegen elnyomás elleni, a nemzeti függetlenségért folytatott harccal. Az írókra bizonyos kötelezettség, felelősség hárult. Nemzeti érzés, lázas tenni akarás, optimizmus jellemezte őket, változtatni akartak.
Céljaik:
– nemzeti függetlenség,
– polgári demokrácia,
– jobbágyfelszabadítás,
– gazdasági felpezsdülés,
– kulturális fejlődés.
1825 első magyar reformországgyűlés.
Pest és Kisfaludy Károly kerültek az irodalmi élet középpontjába. 1821-ben Aurora nevű zsebkönyvet alakított, körülötte irodalmi csoportosulás alakult ki (Aurora-kör). Bécsi ellenzsebkönyve: Hébe.
Pesti/Romantikus Triász:
– Vörösmarty Mihály,
– Bajza József,
– Toldy Ferenc.
Magyar nyelvű színház a német nyelvűvel szemben, MTA(1830), irodalmi társaságok, Pesti Magyar Színház (1837), Kisfaludy Társaság, Nemzeti Kör (később Ellenzéki Kör). Divatlapok.
Magyar nyelvű lapok :
– Tudományos Gyűjtemény,
– szépirodalmi melléklete a Koszorú,
– Kritikai Lapok,
– Athenaeum,
– Figyelmező.
Széchenyi István: Első a polgárosodás, gazdasági fejlődés, reformokkal. Hitel.
Kossuth Lajos: Nemzeti függetlenség akár forradalom útján is.
A reformpolitika a 40-es évekre kezdett kifulladni, egyre inkább a forradalmi megoldás és Petőfi került előtérbe.
Vörösmarty Mihály (1800-1855)
1800-ban született Puszta-Nyéken, szegény családban.
1817: Perczel Sándor fiainak nevelője.
Filozófiai tanfolyamot végzett.
Beleszeretett Perczel Etelkába (Adélba), versek.
1822: Görbői joggyakorlat, Habsburg-ellenesség.
1825: Elkezdte írni a Zalán futását.
Feleségül vette Csajághy Laurát.
A 40-es években már kevesebbet írt, követte a Batthyány-kormány politikáját.
1848: Képviselő, a világosi katasztrófa összetörte.
1855-ben halt meg, temetése a Bach-rendszer elleni tiltakozásba torkollt.
Vörösmarty jelentősége:
– legnagyobb romantikus,
– Kölcsey volt a hazafiság megtestesítője, Vörösmarty már az emberiségért is aggódott,
– nemzeti honfoglalási eposz megteremtője,
– politikai szerepvállalás,
– egyetemes romantikában is megállja a helyét.
VÖRÖSMARTY EPIKUS MŰVEI ÉS DRÁMÁI:
20-as évek, reformkor optimizmusa, buzdítás, nemzeti öntudat növelése.
Zalán futása (1825)
Első siker. Honfoglalási eposznak szánta, de főleg lírai részletek láncolata lett belőle. Műnemek keveredése (romantikus jellegzetesség).
Eposznak nem nagy műremek, de a kor olvasóközönségének akkor egy dicső múltat hirdető hősi eposz kellett. Vörösmarty magyar mitológiát is teremtett. Megjelenik benne a szerelem.
Bizonyította a nyelvújítás diadalát.
Még két terjedelmesebb epikus mű, melyben a nemzeti múlt egy-egy hősi korszakát mutatja be: Cserhalom (1825), Eger (1827).
A két szomszédvár: ítélet a feudalizmus felett.
A Tündérvölgy (1826) és A délsziget (1826) a tündér-romantika világába vezet.
Csongor és Tünde (1830)
Források:
– Gyergyai Albert: História egy Árgirus nevű királtfiról és egy tündér szűz leanyról,
– Shakespeare: Szentivánéji álom,
– Cervantes: Don Quijote,
– népmesei források,
– Goethe: Faust, antik mitológia, Gilgames.
Műfaja: filozófiai mesedráma, romantikára jellemzően kevert a műfaja:
– mese: történet, szereplők, helyszín,
– dráma: szerkezet, dialógusok,
– filozófia: a három vándor, a sötétség, boldogságkeresés, idealizmus és gyakorlatiasság ().
Téma: Mi a boldogság és hol kell ezt keresni?
A hármas út: mindegyik középső, mindeni maga dönt, hogy merre megy.
Kalmár: pénz,
Fejedelem: a hatalom boldogítja,
Tudós: a szellemi értékek révén próbál boldog lenni.
A második találkozás során megbukik mind a három elv, csak pillanatnyi boldogságot érhetnek el vele.
A választ az éj monológjából és a történet végéből tudhatjuk meg. Vörösmarty pesszimista véleménye szerint a világon egyedül a szerelem őrizte meg értékét, egyedül ezért érdemes élni. Az éj pesszimista monológja szerint az egyén élete elveszik a világegyetemben, csak a szerelemnek van értelme, Csongor és Tünde is a FÖLDI szerelemben találja meg a boldogságot.
A boldogság csak az egyén boldogsága lehet, amit a földön kell keresni (magunkban és nem a társadalomban).
Szerkezete:
Időszerkezete: 24 óra, mely az emberi élet egészét szimbolizálja.
Körkörös, jellegzetesen szimmetriára épülő romantikus szerkezet.