A kötvény
A kötvény klasszikus formájában hosszú lejáratú, fix kamatozású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
A kötvény vásárlója hitelt nyújt a kötvény kibocsátójának, amit az egy meghatározott időpontban, előre meghatározott kamattal növelt értéken fizet vissza.
A kötvény előnyei:
- a. Az ily módon szerzett tőke költsége előre pontosan meghatározott,
- b. Az így szerzett tőke költsége általában alacsonyabb, mint a részvények kibocsátása révén szerzett tőkéé,
- c. A kötvénytulajdonos nem vesz részt a vállalkozás irányításában,
- d. A kötvények után fizetett kamat, ráfordításként számolható el,
- e. Amennyiben a kötvény kibocsátás révén felvett kölcsön feltételei közé beveszik a kötvény idő előtti visszafizetésének jogát, úgy a vállalkozás pénzügyi szerkezete rugalmasabbá válhat.
A kötvény hátrányai:
- a. A hosszú lejáratú adósság hosszú időre szóló elkötelezettséget jelent,
- b. A vállalkozás eladósodásában rejlő nagyobb kockázat leszoríthatja a vállalk. részvényeinek értékét,
- c. A kötvényadósságnak fix lejárata van,
- d. A fix kamatteher különösen kockázatos abban az esetben, ha egyébként a vállalkozás jövedelmei ingadoznak.
A kötvény kamatlábát befolyásoló tényezők
- a. A közép- ill. hosszú lejáratú bankhitelek érvényes kamatlába,
- b. A kölcsönnel finanszírozandó vállalkozás várható jövedelmezősége,
- c. Az egyéb tőkebefektetési lehetőségek aktuális jövedelmezőségi rátája,
- d. A konjunkturális helyzet,
- e. Külföldi jegyzés esetén az illető valuta árfolyam-alakulásával kapcsolatos várakozás.
A vállalkozások a kötvények névleges kamatlábát kibocsátáskor általában a hasonló kockázatú és lejáratú kötvényeknek a piacon általánosan érvényes kamatlábához nagyon közel állapítják meg.
Az 1988 január 1-től kibocsátott kötvényekre megszűnt az állami garancia, tehát a visszafizetésért csak a kibocsátó vállal felelősséget.
Az értékpapíron szereplő, előnyomott érték a névérték, az értékpapírok piacán kialakuló kínálat hatására változó érték, pedig az árfolyamérték.
A kötvény árfolyamértékét a belőle származó jövőbeni pénzáramok diszkontálásával számíthatjuk ki.
A fix kamatozású kötvények árfolyamát több tényező is befolyásolhatja.
- A kötvény árfolyam kamatrugalmassága. A kötvény árfolyam kamatrugalmassága azt fejezi ki, hogy a piaci kamatlábak 1 %-kal nőnek, milyen arányban és mekkora mértékben változik meg az adott kötvény árfolyamértéke. Képlet:
Ahol: A1 = A kötvény jelenlegi árfolyama; A0 = A kötvény névértéke; r1 = Az aktuális piaci kamatláb; r0 = A kötvény fix kamatlába; E = elaszticitás (kötvény árfolyamának kamatrugalmassága).
Az E értéke minél alacsonyabb, annál alacsonyabb a kötvény kockázata is. Az alacsonyabb névleges kamatozású kötvények árfolyamának kamatérzékenysége nagyobb, mint a magasabb névleges kamatozású kötvényeké.
- A kamatfizetés időpontjához közeledve, a már megszolgált kamatnak a névértékre történő „rárakodása” miatt szintén nő az árfolyam, a kamatfizetés után pedig visszaesik.
- Erősen hat a kötvények árfolyamára a lejáratig még hátralévő idő hossza is.
- A kötvény árfolyamát a kötvénykibocsátó gazdasági helyzete is erősen befolyásolja.
Duration
Olyan mutató, amely kifejezi, hogy a befektetőnek átlagosan mennyi időt kell várnia ahhoz, hogy a kötvény vásárlására fordított pénze megtérüljön.
A hosszabb lejáratú kötvények átlagos futamideje hosszabb, a magasabb kamatláb viszont csökkenti az átlagos futamidőt.
A kötvények különleges típusai:
- bemutatóra és névre szóló kötvények,
- átváltható kötvény
- kamatszelvény nélküli
- változó kamatozású kötvények,
- lebegő kamatozású kötvények,
- bóvli kötvények
A részvény
A részvény, vállalkozások (RT-k) alapításakor, vagy alaptőkéjük emelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalkozás alaptőkéjének meghatározott – a névértéknek megfelelő – hányadát testesíti meg. A részvény névértéke az alaptőke bizonyos hányadát képviseli. A részvények névértékének és számának szorzata adja a részvénytársaság alaptőkéjét.
A részvények kibocsátása történhet névértéken és névérték felett. A részvény lejárat nélküli, változó hozamú értékpapír. A részvények után a tulajdonosok osztalékot kaphatnak. Az osztalékot az RT csak adózott eredményéből fizetheti.
A rt. felszámolásakor a részvényes igényt tarthat a felszámolt vagyon bizonyos hányadára, vagyis a részvényest ún. likvidációs árbevételi hányad illeti meg. A részvényes csak a befizetett tőke erejéig felelős a társaság kötelezettségeiért.
A részvények speciális típusai:
- bemutatóra szóló és névre szóló részvények,
- törzsrészvények
- elsőbbségi részvények:
- osztalékelsőbbségi,
- szavazatelsőbbségi.
- átváltható elsőbbségi részvény,
- kamatozó részvény,
- amortizálódó részvény,
- dolgozói részvény.