Oka:
Rossz életkörülmények, szegénység, éhezés, háború okozta vereségek, cári önkényuralom.
1917. január – felkelések, sztrájkok indultak az egész ország területén. Főváros: Petrográd (=Pétervár). II. Miklós cár a tömegbe akart lövetni, de a katonaság átállt a forradalmárok oldalára. Márciusra győzött a forradalom (a régi naptáruk szerint akkor február volt)
Munkástanácsok = szovjetek alakultak. Egyrészt a pétervári szovjet kezében volt a hatalom (Cheidze). Részt vettek benne bolsevikok, mensevikek és esszerek (parasztpárt). Másrészt a márciusban lemondott cár miatt alakult ideiglenes kormány uralkodik. (Lvov herceg).
Cél: demokratikus reformok.
Májusban új kormány alakult (Kerenszkij). Cél: földosztás, békekötés, a háború befejezése.
Az eszméi miatt emigrált Lenin hazatér Svájcból és programját megfogalmazza az áprilisi tézisekben. Lényege: a kettős hatalom megszűntetése, a szovjeteknek kell a kezébe adni a hatalmat és ezt a bolsevikok vezessék. Proletárforradalmat akart, szerinte a szovjetekből ki kell szorítani az esszereket és a mensevikeket.
1917. Első szovjet kongresszus. Mensevik és esszer többség volt. Kornyilov tábornok vezetésével a katonaság megpróbálja visszaállítani a cázizmust, de Kerenszkij leveri.
Szeptemberben kikiáltják az Orosz Köztársaságot, közben a bolsevikok szervezkednek. A pétervári szovjet elnöke Cheidze helyett Trockij lesz.
November 7-re tervezik a II. Szovjet kongresszust, de november 6. éjjel a bolsevikok elfoglalják a város főbb épületeit és reggelre átveszik a hatalmat. = bolsevik hatalomátvétel
Leszámoltak az ideiglenes kormánnyal és létrehozták a Népbiztosok Tanácsát (Lenin).
Hadseregük a Vörös Gárda, politikai rendőrségük a Cseka.
1918. január
Összehívták az alkotmányozó nemzetgyűlést, de a várttal ellentétben itt is mensevik és esszer többség volt, ezért szétzavarták, feloszlatták a gyűlést.
1918. március 3. Breszt-Litovszki béke (Trockij) szerint le kell mondaniuk Ukrajnáról, a balti államokról és Finnországról.
A gazdaság átalakítása
Államosították a földeket, nagyüzemeket, be kellett szolgáltatni a megtermelt dolgokat és azt központilag újra elosztották.
Pártállami Diktatúra jött létre, de az antant hatalmak ezt a hatalomátvételt nem ismerték el. Kolcsak tengernagy felkelést indított és megpróbálta a cárizmust visszaállítani.
1918-22. Intervenciós háborúk
Intervenciós háborúnak azt nevezzük, amikor egy ország beavatkozik egy másik ország belügyeibe. Angolok, francák, majd német és japán csapatok indultak meg. Minden irányból támadták Oroszországot, ahol még belső lázadások is dúltak a bolsevikok ellen. A bolsevikok végül leverik az összes támadást, kivégzik egy pincében a cári családot, és bevezetik a vörös terrort az országban.
1922-től Szovjetuniónak nevezzük Oroszországot. Fővárosa Moszkva lesz. A hatalom pedig a Népbiztosok tanácsa és a szovjetek kezében van. Lenin 1924-ben hal meg.