Valuta, deviza fogalma. Árfolyamok fajtái. A valuta le, és felértékelésének hatása a gazdaságra. nemzetközi fizetési mérleg szerkezete. Devizagazdálkodás.


Valuta fogalma

Külföldnek minősülő ország törvényes fizetőeszköze.

A fizetési forgalomban mindig készpénz formában vesz részt.

Deviza fogalma

Külföldi pénznemre szóló követelés, amelyet a devizaműveletek végzésére felhatalmazott banknál nyitott devizaszámlán kezelnek.

Konvertibilitás

A valutának az a tulajdonsága, hogy szabadon átváltható másik pénznemre.

Jegybanki szintű konvertibilitás: A valuta, deviza átváltására csak a jegybank jogosult.

Külső konvertibilitás: A deviza átválthatósága csak a devizakülföldiekre vonatkozik.

Belső konvertibilitás: Devizabelföldiek is jogosultak devizát átváltani.

De facto konvertibilitás: A valuta átváltásához devizahatósági engedély szükséges.

De jure konvertibilitás: Az átváltáshoz nem kell hatósági engedély.

Korlátozott konvertibilitás: Az átválthatóság a fizetési mérlegnek csak a folyó tételeire terjed ki.

Teljes konvertibilitás: Devizabelföldiek- és külföldiek is jogosultak átváltani.

Árfolyamok

Valutaárfolyam: Valamely valuta egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára.

Devizaárfolyam: Egyik pénznemnek másik pénznemre szóló átváltásakor alkalmazott árfolyam akkor, amikor a tranzakció nem jár készpénzforgalommal.

Vételi árfolyam: A valuta, deviza vételének kínálati ára. Kifejezi, hogy a hitelintézet adott napon mennyiért hajlandó megvásárolni a valutát, devizát.

Eladási árfolyam: A valuta, deviza eladásának kínálati ára.

Középárfolyam: A vételi és az eladási árfolyam átlaga. Kiszámítása: (vételi árfolyam + eladási árfolyam) / 2. Arra szolgál, hogy egy időtartamon belüli változás alapján a valuta, deviza árfolyamának alakulását megfigyelhessék.

Keresztárfolyam: Átváltáshoz alkalmazzák. Egy közvetítő pénznem alapján határozzák meg a valuták, devizák közötti arányokat.

MNB által jegyzett árfolyam: A bank részéről tett konkrét üzleti ajánlat, amely azt tartalmazza, hogy a bank a középárfolyamon szereplő külföldi pénznemeket mennyiért hajlandó venni, illetve eladni.

Fix árfolyam: Az árfolyamok az átváltási arány körül szűk sávban ingadozhatnak.

Kötött árfolyam: Az árfolyam hatóságilag rögzített.

Flexibilis árfolyam: Az árfolyam a kereslet, kínálat hatására szabadon változik.

A valuta le- és felértékelése

Leértékelés: akkor következik be, ha a hazai inflációs ráta nagyobb a külföldi inflációs rátánál. Ösztönzi az exportot, fékezi az importot.

Felértékelés: akkor következik be, ha a hazai inflációs ráta kisebb a külföldi inflációs rátánál. Célja a belföldi árszint védelme.

Nemzetközi fizetési mérleg szerkezete

  1. Folyó fizetési mérleg
    1. Áruforgalommal kapcsolatos fizetések
    2. Szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetések
    3. Bér- és tőkehozadék jövedelmekkel kapcsolatos pénzáramok
    4. Viszonzatlan folyó átutalások
  2. Tőkemérleg
    1. Kormányzati és más szektorok viszonzatlan tőkeátutalásai
    2. Közvetlen tőkebefektetések
    3. Portfólió befektetések
    4. Egyéb befektetésekkel kapcsolatos követelések és tartozások.

Devizagazdálkodás

Azon módszerek, intézkedések, rendeletek összessége, amelyek révén egy önálló valutával rendelkező ország belső pénzrendszere a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és egy másik nemzet pénzrendszeréhez kapcsolódik.

Kötött devizagazdálkodás: devizabejelentési- és szolgáltatási kötelezettség, kötött pályás devizabeszerzési lehetőség.

Szabad devizagazdálkodás: a piaci mechanizmusok érvényesülnek.

Centralizált kötött devizagazdálkodás: a devizaforgalmat, -tartalékot, -hitelt egy központi intézmény kezeli.

Decentralizált kötött devizagazdálkodás: nincs központosítás.


Erre kerestek:

valuta fogalma és deviza fogalma és árfolyam fogalma és valuta deviza fogalma és keresztárfolyam számítás és keresztárfolyam fogalma és valuta definíció és valuta deviza és valuta és deviza fogalma és árfolyam típusok és

2010. április 6. | Érettségi tétel kategória Pénzügy érettségi tételek
Címkék:
\