A valuta, valamely ország törvényes fizetési eszköze egy másik ország fizetési forgalmában. A deviza külföldi fizetési eszközre vonatkozó követelés, vagy kötelezettség. A valuta készpénz, a deviza számlapénz.

A devizagazdálkodás azon módszerek, intézkedések, rendeletek, előírások, tiltások összessége, amelyek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkező ország belső pénzrendszere a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, ill. másik nemzetgazdaság pénzrendszeréhez kapcsolódik.

A külföldi valuták és devizák keresletének és kínálatának összessége a valuta- és devizapiac. Ha az átváltás szabadon, korlátozások nélkül történik, akkor konvertibilis devizákról beszélünk.

A konvertibilitásnak több típusa ismert:

Ha az átválthatóság csak a deviza külföldiekre vonatkozik, akkor külső, ha deviza belföldiekre is, akkor belső konvertibilitásról beszélünk.

Jegybanki szintű a konvertibilitás, ha az átválthatóság csak a jegybankra vonatkozó lehetőség. De facto konvertibilitásról beszélünk akkor, ha a valuta átváltásához engedély szükséges ugyan, de az előírt engedélyeket kötöttség nélkül megadják. A de jure konvertibilitás az engedélyezés nélküli, deklarált átválthatósági forma.

Az IMF (Nemzetközi Valuta Alap) akkor tekint egy devizát konvertibilisnek, ha a fizetési mérlegének legalább a folyó műveleteire fennáll a szabad átválthatóság, ennek pedig a Forint eleget tesz.

Azt a konvertibilis valutát, amely a világgazdaságban a világpénz szerepét betölti, kulcsvalutának nevezik (pl. USD). Azon valutákat, amelyek a nemzetközi kereskedelmi forgalomban játszanak fontos szerepet, kereskedelmi valutáknak hívjuk (pl. DEM). Azokat a valutákat, amelyeket elsősorban a jegybankok használnak fel tartalék-képzésük során, tartalék valutáknak nevezzük (pl. CHF).

Az egyes valuták, devizák egymáshoz viszonyított értékét (rátát) valuta- (deviza) árfolyamnak nevezzük.

Az egyes valuták egymáshoz viszonyított árfolyamának közzétételét árfolyamjegyzésnek nevezzük.

Közvetlen árfolyamjegyzés: ez esetben a külföldi valuta az állandó és a hazai a változó tényező. Közvetett árfolyamjegyzés: ilyenkor a hazai valuta az állandó tényező, s a külföldi a változó.

Az árfolyamok 3 alapvető típusa:

• Flexibilis árfolyamok esetén az árfolyamokat alapvetően a piaci kereslet és kínálat befolyásolja.
• Rögzített árfolyamok esetén az árfolyamok egy deklarált paritás körül egy szűk sávban ingadozhatnak.
• Kötött árfolyamok alkalmazása esetén az árfolyamokat nem piaci, hanem hatósági úton rögzítik.

Rögzített és kötött árfolyamok esetében az árfolyam fel-, ill. leértékeléséről, flexibilis árfolyamok esetén pedig fel-, ill. leértékelődésről beszélünk.

Az árfolyamváltozásoknak két típusát szoktuk megkülönböztetni, mégpedig a reál- és a nominál árfolyamváltozást.

Amennyiben az árfolyam változása kisebb az országok közötti inflációs ráták különbségénél, az árfolyam csak nominál értelemben változik.

Beszélni szoktunk vételi és eladási árfolyamról.

Vételi árfolyam az az ár, amennyiért a pénzintézet hajlandó megvásárolni a valutát, az eladási árfolyam pedig, amennyiért hajlandó eladni. A vételi és az eladási árfolyam egyszerű számtani átlagát középárfolyamnak nevezzük.

A pénzintézetek, valamint a gazdálkodó szervek és a természetes személyek egymás között különböző valutákat, devizákat kölcsönösen átváltanak. Az átváltáshoz az ún. keresztárfolyamot alkalmazzák.

A valutakosár arra ad feleletet, hogy milyen valuták aktuális külpiaci árfolyamának figyelembe vételével számítják a hivatalos valuta (deviza) árfolyamot.

A külföldi pénznemek magyar forintra, ill. a forintnak külföldi pénznemre történő átszámítása során alkalmazott valutakosárban 1999. január elsejétől 70 %-ban Euró és 30 %-ban pedig USD szerepel.

Az effektív árfolyam tulajdonképpen egy olyan árfolyamindex, amely egy valutának több más valutával szembeni átlagos árfolyamváltozását fejezi ki.

A nemzeti valuta leértékelésének, ill. felértékelésének a hatása a gazdaságra

A nemzeti valuta leértékelésének jelentős hatása van az adott ország kereskedelmi mérlegére. A hazai valuta leértékelésének hatására az export volumene általában nő, ugyanakkor az import visszaszorulására lehet számítani. Ugyanakkor viszont egységnyi külföldi fizetőeszköz megvásárlásához több forintra lesz szükség, ezért az import drágul.