– a világtenger:
– a Föld összefüggő vízburka
– bolygónk felszínének 71%-a
– a szárazföldek tagolják óceánokra és tengerekre
– az óceánok a Föld legnagyobb medencéiben fekszenek
– tagolása:
– 3 óceán:
– Csendes-óceán
– Atlanti-óceán
– Indiai-óceán
– tengerek:
– a szárazföldek az óceánokból alakítják ki
– interkontinentális (kontinensek közötti):
– Földközi-tenger
– Vörös-tenger
– Karib-tenger
– intrakontinentális (kontinensen belüli):
– Balti-tenger
– Adria-tenger
– Kaszpi-tenger
– peremtengerek (a szárazföldek peremén, szigetívek választják el):
– Kelet-Indiai-tenger
– Dél-Kínai-tenger
– a tenger hőháztartása:
– a víz fajhője kétszer/háromszor akkora, mint a szárazföldé
– fajhő: az az energiamennyiség, ami 1 g anyagot 1 C°-kal megemel
– sokkal nagyobb mélységig melegszik fel a tenger
– a víz hullámzása még tovább növeli a felmelegedő vízréteg vastagságát
– a tenger sokkal nehezebben melegszi fel
– a tenger lassabban és kevésbé hűl le, mint a szárazföld
– télen fűt, nyáron hűt
– a nyáron elraktározott hőmennyiséget télen lassan bocsátja ki
– a tengervíz -2 C°-on fagy meg
– ásványkincsei:
– átlagos sótartalma 35% (1 literben 35 g só van)
– 75%-a konyhasó
– helyenként a selftengerek alatt nagy mennyiségű földgáz és kőolaj
– de még ónérc, platina, arany, gyémánt, tórium, titán
– a tengerfenéken mangán
– a tengerjárás:
– a tenger szintje naponta kétszer emelkedik és süllyed
– emelkedés: dagály
– süllyedés: apály
– ezt a 6 óránként váltakozó mozgást nevezzük tengerjárásnak
– a tengerjárást a Hold vonzása kelti
– a Hold és a Föld közös súlypont körül kering
– a Föld tömege miatt a Föld belsejében található a súlypont
– a Holddal ellentétes oldalon emelkedő dagályt a centrifugális erő váltja ki
– a Föld nyugatról keletre mozogàa dagályhullám keletről nyugatra mozog
– a dagály magassága a nyílt tengeren 1-2 méter, de egyes helyeken 15-20 m