Vér = folyékony vérplazmából és a benne lévő sejtes elemekből tevődik össze. Felnőtt emberé kb. 5 liter, ennek több mint a fele vérplazma. Ez 90-92% víz, 8-10 % ionok és szerves molekulák. Az emberi vörösvérsejtek a membránjukhoz kapcsolódó szénhidrát-molekulák szerkezeti különbsége szerint A és B típusra különíthetők el. Vannak, akinek vörösvérsejtjei csak az egyik (A), vagy csak a másik (B) típusú szénhidrátláncot tartalmazzák. Van, akinek mindkét típusú (AB), és van, akinek egyik sem (O). A vérplazmában található elemanyagok jelenléte is jellemzi. Az A csoport vérplazmája a B csoport membránjával szembeni, míg a B csoport vérplazmája az A csoport membránjával szembeni ellenanyagot termel. A O csoport vérplazmájában mindkét ellenanyag megtalálható, az AB csoport nem termeli egyik ellenanyagot sem. Gerincesek kültakarója a bőr. Felső rétege hámszövet, alatta a kötőszöveti réteg. A hámszövet többrétegű fedőhám. A kötőszövet sejtjei és rostjai között sok mirigy, mint például a bőr színét meghatározó pigmentsejt, idegvégződés, vér és nyirokér található. Legalsó réteg a zsírszövetet tartalmazza. Az emberi bőr: hám, irha, bőralja. Az irha a bőr szilárdságát, rugalmasságát biztosítja, erek és idegvégződések is vannak. Szerepe van a hőszabályozásban, szőrtüszők, faggyúmirigyek. A bőralja változó vastagságú testtájonként, laza, zsíros kötőszövetből áll. Mechanikai védőszerep, zsírszövete tápanyagraktár.