Széchenyi István elképzelései
– Széchenyi István (1791-1860)
– arisztokrata származás
– apja (Széchenyi Ferenc) a Nemzeti Múzeum alapítója
– anyja Festetich György nővére, Julianna – keszthelyi kastély
– részt vesz a lipcsei csatában, sokat utazik
– Angliában döbben rá Magyarország elmaradottságára
– reformelképzelései származását tükrözik
– Béccsel egyetértésben kell végrehajtani a reformokat
– el kell kerülni a forradalmi megoldást
– saját társadalmi rétegére bízná a vezetést (arisztokrácia)
– elutasítja a köznemesség rendi nacionalizmusát
– 1830 Hitel
– konkrétan nincs benne a jobbágyfelszabadítás
– fontos alapelv: a birtokosokat ne érje kár
– meg kell szüntetni az ősiség-törvényt
– elidegeníthető földek
– nem nemesek földbirtoklása
– nemesek adózása
– robot erkölcstelen és haszontalan
– feudális kiváltságokkal együtt meg kell szüntetni
– 1831 Világ
– a parasztsággal foglalkozik, előzménye a felvidéki parasztfelkelés
– válasz Dessewfy „A Hitel című munka taglalatja” című kritikájára
– 1833 Stádium
– hitelre szükség van a gazdaság fejlődéséhez
– meg kell szüntetni az ősiség-törvényt – aviticitas
– bármilyen birtok eladható, jelzálogolható, nincs háramlási jog
– fiscalitas (kincstár joga a birtokra) megszüntetése
– szabad birtokbírhatás
– ingatlan tulajdonnal bárki rendelkezhet
– törvény előtti egyenlőség
– szükség van törvényes pártvédre
– nem nemesek által 3 évre választott képviselő
– részleges közteherviselés
– a közigazgatás és országgyűlés költségeihez a nemesség birtokai arányában járuljon hozzá
– közlekedési reform: úthálózat, hajózási utak fejlesztése
– Tisza-szabályozás, hidak építése
– iparfejlődés élénkítése
– céhek, monopóliumok, limitatio (hatósági árkorlátozás) eltörlése
– közigazgatás hivatalos nyelve a magyar legyen (1835-től)
– a helytartótanács jogköre kiszélesítendő
– törvényhozás, igazságszolgáltatás legyen nyilvános
Széchenyi gyakorlati tevékenysége
– a Tudományos Akadémia megalapítása
– lóverseny megszervezése, kaszinó megalapítása
– a hazai vízi és szárazföldi közlekedés javítása
– a Vaskapu hajóhatóvá tétele, Tisza-szabályozás
– a dunai gőzhajózás megteremtése
– hajógyár alapítása, téli kikötő építése
– selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása
– a gőzzel hajtott hengermalom bevezetése
Kossuth elképzelései
– Kossuth Lajos (1802-1894)
– nagy viták Széchenyivel, mivel Széchenyi az arisztokráciától várja a reformokat
– Széchenyi híres vitairata: Kelet népe
– 1841- 1844 szerkeszti a Pesti Hírlapot (Landerer ajánlata nyomán)
– modern újságírás alapjai, reformelképzeléseit itt jelenteti meg
– érdekegyesítés nagyon fontos
– kötelező örökváltság
– köznemességet tartja alkalmasnak a reformok végrehajtására
– különállást fontosnak tartja a birodalmon belül (ezzel nem ért egyet Széchenyi)
– iparfejlesztés
– egy politikai nemzet létezik a magyar (ezzel sem ért egyet Széchenyi)
– a magyarok legyenek a vezetők
– a kisebbség ne kapjon kollektív jogokat
– a hivatalos államnyelv a magyar legyen
Kossuth gyakorlati eredményei
– az Iparegyesület egyik alapítója
– a Magyar Kereskedelmi Társaság egyik alapítója
– a Védegylet megalkotója
– a nyilvánosság és az országos közvélemény megteremtése fűződik nevéhez
– 1848-ban külön alkotmányt javasol
- B. Reformkori országgyűlések működési rendje
– a királynak joga van összehívni, berekeszteni, feloszlatni az országgyűlést
– kezdeményezhet törvényeket
– elnöke a nádor, aki a habsburg hercegekből kerül ki
– kétkamarás
– alsótábla: elnöke a személynök
– tagjai az 52 vármegye 2-2 követe és a káptalanok követei
– megvitatják a királyi kezdeményezéseket
– ők is kezdeményezhetnek törvényt
– határozatuk üzenet a felsőtábla részére
– felsőtábla: elnöke a nádor
– tagjai főpapok, főurak, főispánok
– az üzenetről határoznak és visszaüzennek az alsótáblának
– amikor a megegyezés létrejön feliratként a király elé terjesztik
– ha a király elutasítja a feliratot, akkor a felsőtábla újratárgyalja a javaslatot
– ez a folyamat nagyon lelassítja a törvények meghozatalát