Magyarország az Anjou-korban – Luxemburgi Zsigmond és I. Nagy Lajos

I. Nagy Lajos 1342-1382

1. Külpolitika

–     állandó hadjáratok, háborúk: Velence ellen Dalmácia megtartásáért
Nápoly – nem sikerül
Moldva, Havasalföld, Szerbia, Bosznia – nem sikerül

–     1370.: lengyel trón megöröklése örökösödési szerződés alapján ® perszonálunió: 2 jogilag, gazdaságilag, politikailag különálló állam, ahol csak az uralkodó személye közös

–     nincs fia ® megosztja a trónt 2 lánya között:
– Hedvig + felesége: Lengyelország
– Mária: Magyarország

2. Belpolitika

–     1351. ogy.: új törvények

–     kilencedtörvény: meghatározza a földesúrnak járó terményadó mértékét ® különböző helyzetű paraszti rétegek egységes jobbágysággá válása felgyorsul (termény tizede egyházé; tizede államé)

–     ősiség törvénye: nemesi birtok elidegeníthetetlen; csak a nemzetségen belül örökölhető, értékesíthető (nem adható el ® nem vehető fel rá hitel 1848-ig)

–     egyazon nemesség elve: ország nemeseit egy és ugyanazon szabadság illeti meg ® kis- és középnemesek törekvéseinek megvalósulása

III. Luxemburgi Zsigmond 1387-1437

–     földesurak segítségével kerül hatalomra ® új birtokosztások ® bárói arisztokrácia megerősödése

–     1397.: korábban odaadományozott birtokok visszavétele ® bárók fogságba ejtik ® átveszi ország kormányzását

–     1435.: köznemességet egyenrangúvá emeli a papokkal ® erősíti hatalmát

–     városiasodás

–     kedvezmények, ipari támogatások

–     török terjeszkedés ® 1396.: hadjárat (Nikápol: veszteség ® hadjárata kudarcot vall)

–     törökellenes szövetség Balkánon ® nem igazán sikeres; balkáni országok ingadoznak