A mozgás során külső erőhatás következtében az izületekben és a csontokon sérüléseknek keletkezhetnek. Az izületekben rándulás, a csontokon nyílt vagy zárt törés jöhet létre.
A húzódás, rándulás, ficam az izületek és velük összekötetésben álló izmok, inak, szalagok sérülése. Ha az izmok, szalagok az erőhatásra megnyúlnak húzódásról, ha az izületi tok vagy szalag megnyúlik, vagy elszakad, de eredeti helyzetbe visszatér, rándulásról, ha más helyzetben rögzül, ficamról beszélünk. Fájdalom, duzzanat és mozgáskorlátozottság alapján ismerhetjük fel.
A sérült izületet ne terheljük és ne mozgassuk, helyezzük nyugalomba, rögzítsük. A rögzítés / felpócolás, sín/ után, hideg borogatás csökkenti a duzzanat és a fájdalom mértékét. Az izület a keletkezett vérömleny miatt elszíneződhet. A sérült ellátása után orvosi ellenőrzésre van szükség.
A törések esetén az elsősegélynyújtó feladata a törés keletkezési helyének megállapítása. Pl.: végtagok sérülése, koponya, gerinc vagy medencesérülés. Zárt törés esetén a bőrfelület a törés környékén ép.
Nyílt törés esetén seb keletkezik /vérzés/, ezért ennek ellátása elsődleges.
A végtag törés laikus számára nem mindig ismerhető fel, ugyanis a beteg törött végtagjait gyakran még tudja mozgatni. Törés lehet, ha a beteg fájdalomra panaszkodik, a testrészén deformáció lép fel, a sérült nem tudja mozgatni végtagjait.
Az elsősegélynyújtó legfontosabb feladata nyugalomba helyezni a sérültet és a törött testrészt rögzíteni. A rögzítést felső végtag esetén sínezéssel oldjuk meg, s a nyugalomba helyezést kendő segítségével biztosítjuk.
Alsóvégtag esetén is sínezést használunk és a nyugalomba helyezést az ép végtaghoz rögzítjük.
A sínt lehetőség szerint a végtaghoz alakítjuk, gondosan kipárnázzuk, s így biztosítjuk, hogy ne tudjon elmozdulni. Figyelemmel kell lenni, hogy a vérkeringést ne szorítsuk el.
Minden esetben orvosi ellátásra van szükség.
A munkavégzés során előforduló egyéb törések:
A bordatörés jellemzője, hogy a beteg belégzéskor szúró fájdalomra panaszkodik/kapkodva veszi a levegőt/ a beteget felülő helyzetbe hozzuk, ruházatot oldjuk. A légzést állandóan ellenőrizzük, és figyelni kell a sokk kialakulására.
A gerincsérülés felismerése nehéz csak a baleset körülményei és a beteg gerinc körüli fájdalmai alapján lehetséges. Ha a beteg a karját vagy a kezét nem tudja mozgatni valószínűleg nyakcsigolya-sérülés, ha a karok és a lábujjak nem mozognak valószínű az ágyékcsigolya-sérülés lehetséges. Azonnal értesítsük az orvost! A beteget mozgatni nem szabad, mert az gerincvelő-sérüléssel járhat. Az elsősegélynyújtó feladata a beteg megnyugtatása, légzés figyelése.
A medence-sérülésre csak következtetni tudunk, ha az alsóvégtag mozgatása fájdalommal jár a medence területén. A térdeket felhúzott helyzetben kell tartani és a medencét mind két oldalról meg kell támasztani a szakember érkezéséig.