1956 – A forradalom leverése

1. Menekülés és ellenállás

–     nov. 4.: szovjet hadsereg támadása megindul

–     Nagy Imre beszéde Rádióban; majd jugoszláv nagykövetségre menekül (reméli, hogy közvetíteni fognak; nem tudja, hogy Tito is támogatja szovjet beavatkozást)

–     ellenállás gócpontjai: Kilián laktanya, Corvin köz, Móricz Zsigmond körtér, Széna tér

2. Kádár bábkormányának megalakulása

–     Szu.: Kádár vegye át a hatalmat; Nagy Imre legalizálja katonai beavatkozást

–     nov. 4. Szolnok: Kádár bejelenti Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását; rend helyreállítása érdekében behívja szovjet csapatokkal ® idegen hatalom erőszakkal dönti meg az ország törvényes kormányát

3. Statárium

–     nov. 12.: Dobi István közt. elnök lemondatja Nagy-kormányt

–     nov. 14.: Nagy-Budapesti Központi Munkástanács (Rácz Sándor)

–     megtorlás elől Nyugatra menekülnek (kb. 200 ezer ember)

–     dec. 5.: munkástanácsok feloszlatása

–     dec. 9.: statárium kihirdetése ® letartóztatások, megtorlások

–     szovjet hadsereg „magyar kérésre, ideiglenesen” állomásozik az ország területén

4. A bosszú

–     kivégzések: 1958. ápr. Dr. Szilágyi József; 1958. jún. 16. Nagy Imre, Gimes Miklós, Maléter Pál

–     Losonczy Géza börtönben hal meg

–     300-400 további személy kivégzése

–     „pufajkások” (fegyveres testületek új vezetésre felesküdött tagjai): megtorlás első végrehajtói

–     Münnich Ferenc: Munkásőrség – párt fegyveres karhatalmi szervezete

–     utolsó kivégzés: 1961.

5. Veszteségek

–     2500 magyar állampolgár hal meg, 20.000 sebesül meg a harcokban