A magyar államalapítás



1. Kalandozások: nyugat, Bizánc irányába; cél: zsákmányszerzés, katonai kíséret eltartása
sikerek oka: Ny-Európa felkészületlen, szokatlan harcmodor.
Kik vezették a kalandozásokat ?: Valószínűleg a törzsfők és nemzetségfők.
Vagy törzsfők + nomád katona elemek, vagy törzsfők (bő), nemzetségfők, védelmükre szabad harcosok, szolgálók (ín). A második valószínűbb.


2. Pusztulás (nomád népek sorsa elpusztulás), vagy életben-maradás (alkalmazkodás)?:
Cseh, lengyel, dán társadalommal is ugyanez történt.
Belső küzdelmek árán a kereszténység felvétele.
3. Géza 972-977 (nagyfejedelem) – Szokásjog alapján lett nagyfejedelem: szeniorátus = legidősebb.
973: követeket küld I. Ottóhoz, keresztény hittérítő papokat kértkeresztény Európához tartozik.
Saját maga megtartotta a pogány hagyományokat is.
a, külpolitikája: Kereszténység felvétele politikai lépés
megbékélésre törekedettházasságpolitikája: lányait környező országok hercegeihez adta, Istvánt a bajor herceg lányával, Gizellával házasította össze.
b, belpolitikája: törzsfők fölött biztosítja hatalmát. Ő rendelkezett a legnagyobb katonai kísérlettel.
Hadsereg: több fegyvernem: könnyűlovasok, páncélosok.
Uralkodói székhely: Esztergom. Királynéi székhely: Veszprém (felesége kapta meg)
A hatalomban osztoznia kellett az Erdélyben élő Gyula vezérrel és Koppánnyal (ugyanúgy Árpád dédunokája, mint Géza.)
Az ország gazdaságát igyekezett megteremteni. Vámok, bányák jövedelmeiből.
4. (Szent) I. István 1000-1038 – 975 körül született Esztergomban. Vajk nevet kapta. Keresztségben kapta az István nevet. Géza a nyugati kereszténység Európához való tartozását fia személyében látta biztosítottnak. A korábbi szeniorátus elv helyett a primogenitúra alapján (1. szülött) István lett a trónörökös Koppány helyett.
1001 elején István megkoronázása, Asztrik apát
Belpolitika: leszámolt a nagy rivális erdélyi Gyula (1003) és Maros vidék urával, Ajtonnyal (1008)
5. Az államalapítás: Az államszervezet és egyházszervezet kiépítése párhuzamosan, egyszerre történt. A katolikus egyház államegyházként jött létre (kolostorok). Keleti kereszténységet sem üldözte. 10 püspökséget, érsekségeket, apátságokat szervezett. Gondoskodott az egyház ellátásáról: 10-ed elrendelése és minden 10 falunak 1 templomot kellett építenie. Az egyház volt a kultúra egyetlen hordozója.
6. A királyi vármegyerendszer: Német, szláv hatás, vegyes, ősmagyar szervezet. Alapja a várak. Vár élén várispán állt. Várhoz földek tartoztak. A várispán parancsolt a várjobbágyoknak, akik a várkatonák tisztjei voltak. Várnépek: különféle szolgáltatásokkal tartoztak. A vármegye fogta össze a várispánságokat és udvarházakat.
Vármegye: közigazgatási egység. 35-45 db volt István korában. Élükön megyeispán (király nevezte ki őket). Igazgatási, bírói, gazdasági, katonai feladatokat láttak el. A beérkezett jövedelmek 1/3-a az övé.
7. Az udvari szervezet: Királyi udvar ellátására építette ki az udvarszervezetet. Központja az udvarház. Közvetlenül a királyi udvarház számára termelt. Király állandóan úton volt a kíséretével, így élte fel.
Királyi szákhely: Esztergom, Székesfehérvár (törvénynapok).
8. István törvényei: 2 törvénykönyvben történt az új hatalom jogi szabályozása.
Tartalma: egyházszervezet kiépítése; magántulajdon védelme; öröklés rendje.
9. Külpolitika: István apja politikáját folytatta, arra törekedett, hogy a két nagy császársággal jó viszonyt alakítson ki. Német- Római császársággal való kapcsolat dinasztikus rokonság alapján: a királynő (Gizella) testvére lett a császár. Bizánci császársággal: fia számára a bizánci herceg lányát kérte meg.
10. A trónutódlás kérdése: Istvánnak két fia született, Imrét szánta örökösül. Mindkét fia meghalt, így nővére fiát Orseoló Pétert nevezte ki utódjául.
István tevékenységét, a keresztény magyar királyság alapítását azzal ismerte el, hogy 1083-ban szentté avatta.