1. Okok

–     szabadverseny ® termelés nincs korlátozva

–     termelés üteme meghaladja fogyasztás ütemét ® túltermelés; eladhatatlan árukészletek

–     1929. okt. 24.: New-York-i tőzsdén a részvények 40-60%-os árzuhanása („fekete csütörtök”) ® tőzsde összeomlik

–     világgazdaság és a pénzügyi világ összefonódása és ellenőrizhetetlensége hamarosan az egész tőkés világot válságba sodorja (USA Eu-ba hitelez) ® szétzilálja a békülési folyamatot, ami a világ megbékélésének reményéhez vezetett

2. A válság kibontakozása

–     bankok fizetésképtelenné válnak

–     tőkét kivonják a beruházásokból

–     fogyasztási cikkeket gyártó ipar nagy része leáll

–     nyersanyag-kitermelés nagy része is leáll

–     ipari válság mezőgazdasági válságot is eredményez ® „agrárolló”: mezőgazdasági termékek ára minimumra zuhan; ipari termékeké nem annyira – később ipari árak meredekebben emelkednek ® mezőgazdaság hátrányba kerül

–     pénzügyi és kereskedelmi világ összeomlik

3. Társadalmi következmények

–     kis-, középüzemek tönkremennek

–     további tőkekoncentráció zajlik le

–     óriási munkanélküliség ® fizetőképes kereslet, piac tovább szűkül ® válság tovább mélyül

–     általános elégedetlenség ® szélsőséges politikai megnyilvánulások felerősödése

4. Védekezés

–     védekezésre próba: védővám (hazai ipar védelmében)

–     megoldás: állam beavatkozása a gazdaságba

–     szükségessé vált új gazdaságpolitika megalapozója: Keynes brit közgazdász ® munkanélküliség csak átmeneti zavar; néhány intézkedéssel fel lehet számolni.
Államnak be kell avatkoznia a gazdasági életbe

Válság hatása országokra

1. USA

–     válság súlyosan érinti

–     1933.: válság mélypontja ® Roosevelt USA-elnök ® New Deal: új gazdaságpolitika, melynek lényege a közvetlen állami beavatkozás a gazdaságba

–     cél: kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtése

–     ország aranykivitelének megtiltása

–     új banktörvények: elnök közvetlenül beavatkozhat a pénzügyi és bankpolitikába ® hitelek kifizetését gátolja (bank nem köteles azonnal minden hitelt visszaadni)

–     ipari vállalkozások szabályozása

–     munkanélküliség ® nincs belső kereslet ® megpróbálja lekötni

közmunkák szervezése a munkanélküliség fölszámolására a Közmunkaügyi Hivatal irányításával, melynek célja az infrastruktúra fejlesztése ® munkanélküliség lekötése; nem fokozza túltermelést (Polgári Tartalék Hadtest)

–     szociális intézkedések (TB-rendszer)

–     mezőgazdasági termelés és fogyasztás egyensúlyának megteremtése (rögzített árak, termelési mennyiségek meghatározása; állami felvásárlás)
kárpótlás ellenében vetésterület és állatállomány csökkentése

–     ipar: állami iparvállalatok ® új munkahelyek; gyártulajdonosként szól bele a termelésbe

–     tisztességes verseny szabályainak létrehozása propaganda segítségével ® termelés mennyiségének meghatározása; technikai folyamatok szabályozása; kötelező munkavédelem; javasolt kollektív szerződés; szakszervezetek támogatása; minimálbér és maximális munkaidő meghatározása

–     Kék Sas-mozgalom: amelyik vállalat betartja a tisztességes verseny feltételeit; kitűzheti emblémát

2. Anglia

–     válság erősen érinti, mert szoros gazdasági kapcsolatban áll USA-val

–     1929-31.: munkáspárti MacDonald a min. eln. ® szigorú takarékosság; állami beavatkozás a gazdaságba

–     1931.: munkáspárt visszahívja MacDonaldot ® szakadás a pártban: többség nem hajlandó vállalni a népszerűtlen intézkedések meghozatalát

–     1931-35.: nemzeti koalíciós kormány ® MacDonald a konzervatívok és liberálisok élén véghezviszi a válságkezelő programot

–     1931.: birodalom átszervezése Westminster Statutum alapján
– domíniumok függetlenek, de az egység gazdasági-politikai előnyei megma-               radnak (preferációs vámrendszer)
– Brit Nemzetközösség megalakul (Anglia, Kanada, Falkland-szk; ekkor még                 India, D-Afrika – ők később elszakadnak)
– lazább államalakulat: korábban gyarmatként kezelt államoknak önkormány-               zat ® belső függetlenség

–     1935-40.: konzervatív Baldwin, Chamberlain ® fenyegető német, olasz külpolitikával szemben a megbékélést, kompromisszumot keresik; hiszik, hogy szerződéseken keresztül kordában lehet tartani őket

3. Franciaország

–     gazdasági válság ® erőskezű diktatúrát kívánók tábora megerősödik

–     1932. válság mélypontja ® polgári radikálisok győznek a választásokon; min. eln. Herriot

–     baloldali koalíció: megnemtámadási szerződés Szu-val

–     válságon nem tudnak úrrá lenni ® kormány lemond

–     egymást váltó kormányok képtelenek úrrá lenni a válságon

–     1934.: jobboldali fasiszta jellegű puccskísérlet (Tűzkeresztesek Szövetsége) ® megbukik

–     1935.: antifasiszta szövetség: francia népfront (Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Radikális Párt, szakszervezetek)
Program: – fasiszta szervezetek felszámolása
– monopoltőke korlátozása
– válságkezelő programok
– szociális intézkedések

–     1936.: népfront győz választásokon ® Leon Blum kormánya

–     1936-38.: népfrontkormány szociális intézkedéseket hoz, de az állami beavatkozást a monopoltőkés gazdasági rendszerbe nem tudja megvalósítani

–     1938.: népfronton belüli harcok miatt Leon Blum lemond ® új kormányfő: Daladier

–     1938-40.: Daladier-kormány engedményei Hitlernek ® 1940.: Fro. gyors bukása

4. Németország

–     nehézipari ország; erősen függ USA-tól ® mélyen érinti válság

–     gazd. válság ® USA-kölcsönök elapadnak; weimari köztársaság rendszere súlyos gazdasági-politikai válságba kerül
– kis-, középtulajdonosok tömegesen tönkremennek
– parasztbirtokok elárverezése
– munkanélküliség
– általános elégedetlenség
– politikai káosz

–     1931.: Népszövetség felfüggeszti jóvátétel fizetését

–     válságból csak radikális változtatások jelenthetnek kiutat ® szélsőséges pártok népszerűsége megnő; kormány meggyengül

–     folyamatosan változó kormányok nem tudják megfékezni az egyre erősödő szélsőséges erőket

–     1919. München: NSDAP (Német Nemzetiszocialista Munkáspárt) megalakul ® Hitler, Röhm, Göring, Goebbels, Hess

–     1923.: müncheni sörpuccs ® 1. puccskísérlet ® sikertelen; Hitler börtönbe (Mein Kampf)

–     náci párt népszerűsége egyre nő (szociális és nemzeti demagógia) ® 1933.: Hindenburg közt. elnök a törvényeknek megfelelően Hitlert nevezi ki kancellárrá ® diktatúra kiépítése

Magyarország

1. A válság jelentkezése

–     1928.: agrárválság (gabonaárak zuhanása ® olcsó gabona elárasztja piacot ® belső piac nem tudja felvenni a termékmennyiséget; magyar gabona nem versenyképes)

–     1929.: ipari válság (főleg termelőeszközöket gyártók mennek tönkre; ipari középrétegek tömeges eladósodása; termelés 52%-ra visszaesik

–     1931.: pénzügyi és hitelválság (infláció)

2. Válság súlyos, mert:

–     mezőgazdaságban legnagyobb válság ® minden országban védővámok ® Mo. nem talál piacot ® súlyosan érinti a válság

–     bankválság ® tőkehiányos ország nem kap hitelt

–     Mo. iparcikk-importra szorul ® azok ára kevésbé csökkent

–     Mo. fizetésképtelenné válik; eladósodik ® tőke és piac kell

3. Következmények

Mezőgazdaság

–     válság elhúzódik agrárolló, tőkehiány miatt (porosz utas helyett farmergazdálkodásra való áttéréshez hatalmas tőke kell)

–     nagybirtokosoknak nem érdeke a fejlesztés (munkanélküliség ® olcsó munkaerő)

–     kisbirtokosok eladósodnak ® porosz utas nagybirtokok, bankok erősödnek

–     mezőgazdaság ára 450-70%-ra zuhannak

Ipar

–     teljesítőképesség 52%-kal csökken

–     leginkább termelőeszköz-gyártó ágakat érinti a válság ® hazánkban nem annyira jelentős

–     könnyűipart (textil-, bőr-, papír-) érinti legkevésbé ® nálunk ez jellemző

Társadalom

–     kistulajdonosok jövedelme a minimumra csökken

–     értelmiségiek tömegesen állásukat vesztik

–     dolgozó lakosság kb. egyharmada munkanélküli

–     általános elégedetlenség

Politika

–     Bethlenék eleinte: gazdasági válság kívülről jön ® később jönnek rá, hogy belső feszültség is felszínre került

–     1931-től erőteljesebb politika kéne

–     1931. választások: Bethlenék nyerik, de gyengülnek

–     ellenzék erősödik, de nem fog össze

–     1931. ősze: hitelválság közvetlenül választások után Bethlen nem tudja megoldani; nem hajlandó további megszorításokra ® lemond

–     új min. eln. Károly Gyula ® feladata: népszerűtlen rendcsinálás

–     tömegmozgalmak, sztrájkok, tüntetések

–     1931. szept.: biatorbágyi merénylet tovább fokozza feszültséget

4. Károlyi-kormány válságkezelő politikája

–     1931.: statárium bevezetése; gyülekezési jog korlátozása

–     1932.:  KMP tagjai közül néhányat bíróság elé állítanak mint gyanúsított felbujtókat

–     Salla, Fürst kivégzése; sokan börtönbe kerülnek

–     szigorú takarékossági intézkedések a nemzetközi pénzvilág bizalmának megtartása érdekében: közalkalmazottak fizetésének csökkentése stb.

–     újabb kölcsönök

–     1932.: Gömbös Gyula min. eln. ® támogatói elvárják, hogy kemény kézzel vessen véget a gazdasági válságnak