1931 nyarán a nemzetköziés pénzügyi hitelrendszer összeomlása elérte Mo.-t. (Bankzárlat, korlátolt betétkifiz.)
A mezőgazdaság helyzete
1929-ben kibontakozó agrárválság, így a válság mindvégig az mg.-t sújtotta jobban
– oka: a magyar termények nem versenyképesek a világpiacon
Az ipari válság
1929 ipari válság, ezzel a belső piac tovább szűkül
– a termények ára jobban csökken, mint az ipari áraké (agrárolló)
– hiteleket vesznek fel a gazdaságuk fenntartására, ezzel nő az eladósodás
– legjobban a birtokos parasztságot érinti
– iparban leginkább a vas- és fémgyártást, építő- és élelmiszeripart érinti
Társadalmi hatás: fizetések csökkennek + munkanélküliség
A növelvő elégedetlenséget a strájkok és a munkástüntetések szaporodó száma jelezte. (1930 szept.1 bp.-i munkásság /MSZDP/ tüntetése)
A Bethlen-kormány bukása
A válság hatására megbomlott a Bethlent támogató stabil szövetség
– finánctőke: mérsékelt földreform, belső piac szélesítése
– nagybirtok: elveti, finánctőke nagy befolyását teszi felelőssé
– középparasztság: 1930 FKGP (Eckhardt Tibor)
1931 Hitelválság: elsöpri a Bethlen kormányt (augusztusban lemond)
1931. aug. 24. gr. Károlyi Gyula a miniszterelnök (1931-32)
– takarékossági mozgalom (fizetés csükken, adó nő)
– hiteleket próbál szerezni
– 1931 bevezetik a statáriumot (rögtönítélő bíróság), korlátozzák a gyülekezési jogot (1931 szept. 13.
Biatorbágy ® mégis a kommunistákat hibáztatják)
– új, felnövő generációk nem kapnak munkát, mezért vevők a jobboldali radikális nézetekre, egy faji
alapokra helyezkedő, szélsőséges nacionalista mozgalom jelenik meg
– parasztság: kaszáskeresztes mozgalom
– úri szélsőjobb: Gömbös Gyula (honvédelmi miniszter)
1932. szept. Bethlen a kormánypárt és az agrárusok kezdeményezésére felszólítja Károlyit a lemondásra.
1932. okt. 1. Gömbös Gyula a miniszterelnök (1932-36)
A hajdani vezérkari százados erőszakosságáról volt ismert + fajvédőprogram (1924-28 között külön párt – sajátos magyar eszmerendszer).
– azt várják tőle, hogy kivezeti az országot a válságból
– 95 pontos Nemzeti Munkaterv:
– túl sokat ígér
– szociális demagógia
– totális fasiszta hatalom megteremtésének programja
– cél: – egységes nemzeti világnézet
– fasiszta típusú tömegpárt
– olasz mintájú korporációs rendszer
– meghiúsul, ennek oka, hogy a társ. nagy része ragaszkodik a Bethlen féle parlamentáris rendszerhez.
Külpolitika:
– 1932 Lausanne: jóvátételi kötelezettségek megszűntetése
– Olaszo.val, majd Ausztriával kereskedelmi szerződés
– Csehszlovák-Magyar áruforgalmi megállapodás
– törekvéseket No.-val és Ausztriával látja biztosítottnak
– 1933 jún. Gömbös Hitlernél
– 1934 feb. diplomáciai kapcsolatok a SZU-val (piacok)
– 1936 üdvözli a Berlin – Róma tengelyt
Revízió kérdése:
Trianon revíziója a teljes magyar társadalom jogos igénye volt. A revíziótól gazdasági fellendülést is vártak. Az elképzelések szerint az ország gazdaságára igazán csak az ország természetes, történelmi határainak visszaállításával érhető el. A revízió azonban csak külső politikai támogatással látszott lehetségesnek. A németbarát politikában ennek a reménye is fontos szerepet játszott. Ugyanakkor a Bethlen – Teleki csoport mindvégig ellenezte az egyoldalú kötődést.
Gazdasági kapcsolatok kérdése:
A válságból kilábalva a magyar gazdaság létkérdése lett a német kapcsolat. Nem kockáztathatták tehát egyik irányzat képviselői sem, hogy a külkereskedelemre utalt Mo. ismét tönkremenjen.
Baloldal ellenesség:
E kérdésben viszonylag azonosak voltak az álláspontok. Az első világháborút követő forradalmi hullám és a Tanácsköztársaság után következett Trianon. A nemzeti tragédiát ezért sokan a forradalmárok számlájára írták. A kommunista uralom egyébként is sötét árnyékként élt a politikai köztudatban. A mindent felforgató 133 nap román megszállást és katasztrofális káoszt eredményezett. A bolsevik diktatúrával az egész magyar társadalom szembeállt.
Zsidókérdés:
A magyarországi zsidóság egy részével szemben jelentős ellentétek éltek a társadalom konzervatív elemeiben. Ennek okai: – A dualizmus korában a gazdaságba sok zsidó tőkés invesztált. Ennek nyomán a 20-as évekre a
zsidó nagytőke meghatározó jelentőségűvé vált a hazai iparban és kereskedelemben. A konkurens
cégek felemelkedését sokszor lehetetlenné tették a kialakuló monopóliumok.
– Ellenszenvet váltott ki a konzervatív körökben a zsidóság iránt az is, hogy a Tanácsköztársaság
politikai irányítói csaknem kivétel nélkül zsidók voltak.
– Ugyancsak feszültséget okozott a zsidó származásúak aránya az értelmiségi pályákon. 1920-ban a
magyarországi lakosság 6%-a volt zsidó. A fővárosban ez az arány meghaladta a 23%-ot.
– A fajgyűlölet az említett feszültségek ellenére sem jellemző a magyarság és a Horthy-korszak
egészére. Az 1920-ban bevezetett numerus clausust, ami az egyetemre jutást az egyes
magyarországi etnikumok arányában határozta meg, és ily módon diszkriminatív volt, Bethlen
1926-ban hatályon kívül helyezte.
30-as évek politikai életének jellemzői: alkotmányvédő – reformer ellentét
– konzervatív erők (Bethlen István, Chorin Ferenc): alkotmány védelme, fennálló parlamentáris
viszonyok, jobbratolódás fékezése
– reformer erők: úri középosztályból toborzódott jobbszárny a kormányzaton belül
– társ-i bázis: keresztény középosztály
– parlament feloszlatása, rendeleti úton való kormányzás, „vezéri” szerepkörű
miniszterelnök, korporációs rendszer, szabadságjogok korlátozása, ellenzék eltávolítása a
pol.-i életből
1936. okt. Darányi Kálmán lesz a miniszterelnök (1936-38)
– németbarát politika kell, de a fasiszta csoportok visszaszorításával.
– társadalom problémái miatt mind többen fordulnak a szélsőjobb felé
– 1937 Szálasi Magyar Nemzeti Szocialista Pártjának betiltása (1939 Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom)
– programja: – munkanélküliség felszámolása
– hadiipar és nagyüzemek felszámolása
– földreform
– kisipar és kereskedelem szabadsága
– zsidómentes állam
Darányi tevékenységével nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket:
– német politikai sikerek hatására:
– magyar – német közeledés
– 1938 márc. győri program: fegyverkezés
– jobbratolódás
– parlament hatásköre csökken, gyakran rendeleti úton való kormányzás
– 1938 dec. első zsidótörvény: értelmiségi pályákon max. 20% (a társadalmi és gazdasági élet
egyensúlyának hathatósabb védelméről)
– titkos választójog, de a szavazók száma 200.000 fővel csökken
– szociális tv.hozás (dolgozók érezzék az állam védelmét a zsidó nagytőkétől)
1938 máj. – 1939 feb. Imrédy Béla
– kezdetben németellenes
– 1938 márc. 12-13. Anschluss
– 1938 nov. 2. első bécsi döntés: Mo. területeket kap
– Hitler bűvöletébe esik és még szorosabbra fűzi a kapcsolatokat
– megalakul a Volksbund
– 1939 jan. Mo. csatlakozik az antikomintern paktumhoz
1939 feb. 15. Teleki Pál
– remény: parlamentáris rendszer. visszaállítása + nyilasokkal való leszámolás + lazítás a fasiszta
hatalmakkal való kapcsolatokon
– második zsidótv. (nem vallási, faji alapon), szellemi foglalkozásúaknál 6 %, ipar és kereskedelem 12 %
– 1939 márc.15 Cseho. (Cseh-morva protektorátus), Szlovákia (bábkormány), Mo. bevonul a Kárpátaljára
– 1939 ápr. Mo. kilép a Népszövetségből
– egyre valószínűbbé válik a háború, de Mo. nem akar beavatkozni, Teleki fegyveres semlegességet hirdet