A jobbratolódás és a német befolyás növekedése a harmincas évek Magyarországán.

1931 nyarán a nemzetköziés pénzügyi hitelrendszer összeomlása elérte Mo.-t. (Bankzárlat, korlátolt betétkifiz.)

A mezőgazdaság helyzete

1929-ben kibontakozó agrárválság, így a válság mindvégig az mg.-t sújtotta jobban

– oka: a magyar termények nem versenyképesek a világpiacon

Az ipari válság

1929 ipari válság, ezzel a belső piac tovább szűkül

– a termények ára jobban csökken, mint az ipari áraké (agrárolló)

– hiteleket vesznek fel a gazdaságuk fenntartására, ezzel nő az eladósodás

– legjobban a birtokos parasztságot érinti

– iparban leginkább a vas- és fémgyártást, építő- és élelmiszeripart érinti

Társadalmi hatás: fizetések csökkennek + munkanélküliség

A növelvő elégedetlenséget a strájkok és a munkástüntetések szaporodó száma jelezte. (1930 szept.1 bp.-i munkásság /MSZDP/ tüntetése)

A Bethlen-kormány bukása

A válság hatására megbomlott a Bethlent támogató stabil szövetség

– finánctőke: mérsékelt földreform, belső piac szélesítése

– nagybirtok: elveti, finánctőke nagy befolyását teszi felelőssé

– középparasztság: 1930 FKGP (Eckhardt Tibor)

1931 Hitelválság: elsöpri a Bethlen kormányt (augusztusban lemond)

1931. aug. 24. gr. Károlyi Gyula a miniszterelnök (1931-32)

– takarékossági mozgalom (fizetés csükken, adó nő)

– hiteleket próbál szerezni

– 1931 bevezetik a statáriumot (rögtönítélő bíróság), korlátozzák a gyülekezési jogot (1931 szept. 13.

Biatorbágy ® mégis a kommunistákat hibáztatják)

– új, felnövő generációk nem kapnak munkát, mezért vevők a jobboldali radikális nézetekre, egy faji

alapokra helyezkedő, szélsőséges nacionalista mozgalom jelenik meg

– parasztság: kaszáskeresztes mozgalom

– úri szélsőjobb: Gömbös Gyula (honvédelmi miniszter)

1932. szept. Bethlen a kormánypárt és az agrárusok kezdeményezésére felszólítja Károlyit a lemondásra.

1932. okt. 1. Gömbös Gyula a miniszterelnök (1932-36)

A hajdani vezérkari százados erőszakosságáról volt ismert + fajvédőprogram (1924-28 között külön párt – sajátos magyar eszmerendszer).

– azt várják tőle, hogy kivezeti az országot a válságból

– 95 pontos Nemzeti Munkaterv:

– túl sokat ígér

– szociális demagógia

– totális fasiszta hatalom megteremtésének programja

– cél:      – egységes nemzeti világnézet

– fasiszta típusú tömegpárt

– olasz mintájú korporációs rendszer

– meghiúsul, ennek oka, hogy a társ. nagy része ragaszkodik a Bethlen féle parlamentáris rendszerhez.

Külpolitika:

– 1932 Lausanne: jóvátételi kötelezettségek megszűntetése

– Olaszo.val, majd Ausztriával kereskedelmi szerződés

– Csehszlovák-Magyar áruforgalmi megállapodás

– törekvéseket No.-val és Ausztriával látja biztosítottnak

– 1933 jún. Gömbös Hitlernél

– 1934 feb. diplomáciai kapcsolatok a SZU-val (piacok)

– 1936 üdvözli a Berlin – Róma tengelyt

Revízió kérdése:

Trianon revíziója a teljes magyar társadalom jogos igénye volt. A revíziótól gazdasági fellendülést is vártak. Az elképzelések szerint az ország gazdaságára igazán csak az ország természetes, történelmi határainak visszaállításával érhető el. A revízió azonban csak külső politikai támogatással látszott lehetségesnek. A németbarát politikában ennek a reménye is fontos szerepet játszott. Ugyanakkor a Bethlen – Teleki csoport mindvégig ellenezte az egyoldalú kötődést.

Gazdasági kapcsolatok kérdése:

A válságból kilábalva a magyar gazdaság létkérdése lett a német kapcsolat. Nem kockáztathatták tehát egyik irányzat képviselői sem, hogy a külkereskedelemre utalt Mo. ismét tönkremenjen.

Baloldal ellenesség:

E kérdésben viszonylag azonosak voltak az álláspontok. Az első világháborút követő forradalmi hullám és a Tanácsköztársaság után következett Trianon. A nemzeti tragédiát ezért sokan a forradalmárok számlájára írták. A kommunista uralom egyébként is sötét árnyékként élt a politikai köztudatban. A mindent felforgató 133 nap román megszállást és katasztrofális káoszt eredményezett. A bolsevik diktatúrával az egész magyar társadalom szembeállt.

Zsidókérdés:

A magyarországi zsidóság egy részével szemben jelentős ellentétek éltek a társadalom konzervatív elemeiben. Ennek okai:              – A dualizmus korában a gazdaságba sok zsidó tőkés invesztált. Ennek nyomán a 20-as évekre a

zsidó nagytőke meghatározó jelentőségűvé vált a hazai iparban és kereskedelemben. A konkurens

cégek felemelkedését sokszor lehetetlenné tették a kialakuló monopóliumok.

– Ellenszenvet váltott ki a konzervatív körökben a zsidóság iránt az is, hogy a Tanácsköztársaság

politikai irányítói csaknem kivétel nélkül zsidók voltak.

– Ugyancsak feszültséget okozott a zsidó származásúak aránya az értelmiségi pályákon. 1920-ban a

magyarországi lakosság 6%-a volt zsidó. A fővárosban ez az arány meghaladta a 23%-ot.

– A fajgyűlölet az említett feszültségek ellenére sem jellemző a magyarság és a Horthy-korszak

egészére. Az 1920-ban bevezetett numerus clausust, ami az egyetemre jutást az egyes

magyarországi etnikumok arányában határozta meg, és ily módon diszkriminatív volt, Bethlen

1926-ban hatályon kívül helyezte.

30-as évek politikai életének jellemzői: alkotmányvédő – reformer ellentét

– konzervatív erők (Bethlen István, Chorin Ferenc): alkotmány védelme, fennálló parlamentáris

viszonyok, jobbratolódás fékezése

– reformer erők: úri középosztályból toborzódott jobbszárny a kormányzaton belül

– társ-i bázis: keresztény középosztály

– parlament feloszlatása, rendeleti úton való kormányzás, „vezéri” szerepkörű

miniszterelnök, korporációs rendszer, szabadságjogok korlátozása, ellenzék eltávolítása a

pol.-i életből

1936. okt. Darányi Kálmán lesz a miniszterelnök (1936-38)

– németbarát politika kell, de a fasiszta csoportok visszaszorításával.

– társadalom problémái miatt mind többen fordulnak a szélsőjobb felé

– 1937 Szálasi Magyar Nemzeti Szocialista Pártjának betiltása (1939 Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom)

– programja:  – munkanélküliség felszámolása

– hadiipar és nagyüzemek felszámolása

– földreform

– kisipar és kereskedelem szabadsága

– zsidómentes állam

Darányi tevékenységével nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket:

– német politikai sikerek hatására:

– magyar – német közeledés

– 1938 márc. győri program: fegyverkezés

– jobbratolódás

– parlament hatásköre csökken, gyakran rendeleti úton való kormányzás

– 1938 dec. első zsidótörvény: értelmiségi pályákon max. 20% (a társadalmi és gazdasági élet

egyensúlyának hathatósabb védelméről)

– titkos választójog, de a szavazók száma 200.000 fővel csökken

– szociális tv.hozás (dolgozók érezzék az állam védelmét a zsidó nagytőkétől)

1938 máj. – 1939 feb. Imrédy Béla

– kezdetben németellenes

– 1938 márc. 12-13. Anschluss

– 1938 nov. 2. első bécsi döntés: Mo. területeket kap

– Hitler bűvöletébe esik és még szorosabbra fűzi a kapcsolatokat

– megalakul a Volksbund

– 1939 jan. Mo. csatlakozik az antikomintern paktumhoz

1939 feb. 15. Teleki Pál

– remény: parlamentáris rendszer. visszaállítása + nyilasokkal való leszámolás + lazítás a fasiszta

hatalmakkal való kapcsolatokon

– második zsidótv. (nem vallási, faji alapon), szellemi foglalkozásúaknál 6 %, ipar és kereskedelem 12 %

– 1939 márc.15 Cseho. (Cseh-morva protektorátus), Szlovákia (bábkormány), Mo. bevonul a Kárpátaljára

– 1939 ápr. Mo. kilép a Népszövetségből

– egyre valószínűbbé válik a háború, de Mo. nem akar beavatkozni, Teleki fegyveres semlegességet hirdet