– a víz körforgása:
– a napsugárzás hatására felmelegedő tengervíz párolog
– a szél a szárazföldre szállítja el a vízgőzt, ahol csapadék fúj
– a csapadékvizet nagyrészt a felszíni vízfolyások, kis mennyiségben a felszín alatti vizek juttatják vissza a tengerekbe
– talajnedvesség:
– a talaj a beszivárgó csapadékvízből víztartó képességének megfelelő mennyiségű vizet elraktároz
– hártyaszerűen tapad a talajszemcsékhez, és nem szivárog mélyebbre
– a csapadékvíz beszivárgását elősegítő mélyszántás fontos gazdaságilag
– a télen elraktározott csapadékvíz kielégíti a nyári hónapok szükségletét
– talajvíz:
– ha több csapadékvíz szivárog a talajba, mint amit az elraktározhat, a felesleg a mélybe szivárog, és ott felhalmozódik
– a legfelső vízzáró réteg felett felhalmozódó víz a talajvíz
– a magas talajvízszint káros, mert kiszorítja a talajlevegőt
– rétegvíz:
– két vízzáró réteg között felhalmozódott csapadékvíz
– ásványvíz:
– fajtái:
– keserű
– sós
– vasas
– kénes
– jódos
– rádiumos
– nagy részük gyógyhatású
– hévíz:
– 20°-nál melegebb forrásvíz
– Magyarország gyógy- és hévizekben Európa egyik leggazdagabb országa (Harkány)
– karsztjelenségek:
– a karsztvíz a mészkő repedéshálózatába kerülő csapadékvíz
– a mészkő a repedésekbe kerülő víz miatt oldódik (mennél több szén-dioxidot tartalmaz a csapadékvíz, annál több mészkövet tud feloldani)
– a vízben elnyelt szén-dioxid egy része szénsavvá alakul
– CO2+H2O=H2CO3
– az oldott mészkő reakcióba lép a szénsavval, így jön létre a tökéletesen oldódó kalcium-hidrokarbonát
– sokféle karsztjelenség:
– víznyelők:
– a csapadékvíz mélybeszivárgásának helye
– tölcsérszerű mélyedés
– dolinák:
– ahol a legerősebb az oldás a felszínen
– kerekded mélyedés
– barlangok:
– a kvarckaviccsal dúsított csapadékvíz pusztító munkájának az eredménye
– polje:
– több tucat km2 kiterjedésű zárt mélyedései
– legtöbbször vetődéssel keletkezik, de később már karsztos folyamatok formálják tovább
– cseppkövek:
– a barlang mennyezetéről lecsurgó oldatból elillan a szén-dioxid és a mészkő egy része lerakódik