A Földet több tízezer kilométer vastagságú légkör (atmoszféra) veszi körül. A légkör a földi élet előfeltétele és egyben védőpajzsa.

A légkör kialakulása:

–          Az elsődleges légkör: Zömmel kozmikus gázokból, hidrogénből, héliumból, metánból, ammóniából, kén- hidrogénből, vízgőzből állhatott. E kozmikus gázok azonban jórészt elillantak a világűrbe.

–          A másodlagos légkör: a későbbi vulkáni működések során felszabaduló gázokból (pl., szén- dioxidból, nitrogénből [ammónia formájában]), valamint vízgőzből állt össze (kb. 100 millió évvel ezelőtt).

–          A mostani légkör: A fokozódó lehűlés következtében a vízgőz esőként tért vissza a Föld felszínére, amelynek mélyedéseiben összegyülekeztek az első óceánok. Az óceánokban jött létre az élet, és a fotoszintézis révén megindult az oxigén felszabadulása, termelése.

78% nitrogén; 21% oxigén; 1% nemesgázok (argon, neon, hélium, xenon kripton). Ezek az ún. állandó gázok.

Változó gázok: azok a légköri gázok, amelyeknek mennyisége néhány éven vagy évtizeden belül már észrevehetően módosul (pl., szén-dioxid, metán, hidrogén; ózon).

Erősen változó gázok csoportjába azokat a gázokat soroljuk, amelyek mennyisége már néhány nap vagy hét leforgása alatt is változik (pl., vízgőz, szén-monoxid, nitrogén- dioxid, ammónia, kén- dioxid, kén- hidrogén).

A légkör szerkezete

a) Troposzféra: 10-12 km vastagságú, a légkör legfontosabb tartománya. Ez a réteg tartalmazza a légkör tömegének kb. 80%-át, valamint a légkör csaknem teljes vízmennyiségét. Kevés kivétellel itt játszódnak le az időjárási jelenségek. Ez a legsűrűbb, felfelé haladva ritkul a levegő. (tropo = kevert).

b) Sztratoszféra: mintegy 11 és 50 km közötti magasságban helyezkedik el. E tartományban a hőmérséklet jelentősen emelkedik. Ennek oka az ózonréteg jelenléte (kb. 30 km körüli magasságban; megvédi a Földet az ibolyán túli sugárzástól).